Újabban ezzel a borral szoktam az aktuális évjáratot szondázni, és – nem először – arról győz meg, hogy a tokaji száraz jó útra tért. Valójában persze csak annyit jelez, hogy létezik a jó út, de amíg ez a bor van a pohárban, elalszik a gyanakvás, hallgat a kétely.
Mitől szoktam félni? Faszörny, egysíkúság, szürkeség, komorság, sorjás élek, maró sav. A DZ Birtokbor egyetlen vádpontban sem marasztalható el. Sőt, a mostani kóstolási jegyzetem így kezdődött: „hát, ez finom!”.
Az illat dicséretesen komplex, a körtés, ananászos gyümölcs alapok fölött finom gyógynövényes, levelekre, megtört növényszárra emlékeztető illatfelhő. Kóstolva feszes, de messze nem durva vagy éles, a kontúros körte mellett gyógyszeres fanyarság, az édes és a pikáns jegyek szépen ellensúlyozzák egymást. A maradékcukor mennyiségét jobban el sem lehetett volna találni (4 g/l). Magabiztos, tiszta, tetszetős, sőt, elegáns tokaji furmint. Én ilyenből szeretnék többet.
6-7 pont. Versenyképes árazás.
You must be logged in to post a comment.