Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018

Minervois-hoz az Auchan és a Vignobles Jeanjean hozta meg a kedvemet. Jellemzően dél-róni fajtákkal dolgoznak, grenache, syrah, mourvedre és carignan. A változatos domborzati viszonyok miatt hiba volna nagyobb ívű általánosításokba bocsátkozni, de, mint Languedoc általában, ez is kiváló vadászterület a nagy áruházláncok által felbérelt master of wine-oknak (és összehúzott nadrágszíjjal élő kelet-európai kispolgároknak).

Csak utólag vettem észre, hogy a Chateau de Fauzan már 2015 nyarán szerepelt a Decanter aktuális best buy-válogatásában, ráadásul „High street choice”-ként kiemelve. Akkor még 9 fontért adták a Tescóban és 90+ pontot kapott az egyébként zűrös 2013-as évjárat. A 2016-os pedig Andreas Larsson aranyszájában is megfordult:

Mint oly sok pályatársa, értelmezhetetlenül fiatalon került piacra. Bontáskor alig mutat valamit abból, amit egyébként tud, és bajban lennék, ha meg kellene mondanom, hogy mi a házasítás meghatározó fajtája (syrah egyébként, a kíséretet grenache és carignan adja). Az illat még kialakulatlan, kóstolva a lendület ide-oda cibálja, bizakodásra, igazából, csak az ad okot, hogy érezhetően nem spóroltak az anyaggal. Aztán legkésőbb a harmadik napra kisimul, a zamatok összeérnek, a vektorok egy irányba állnak.

Az illat alapvetően sötét, a spektrum kátrányos, tintás végétől az oregánón és a feketeföldön keresztül a szederig és kékvirágokig nyújtózkodik. Kóstolva nagy test és még nagyobb energiatartalom jellemzi. Van sava, borsa, tanninja. A harmadik naptól bársonyos textúrával, édes syrah-érzettel lep meg, ami talán a jövő előszele. Az utóbbi hónapokban nálunk ez lett a ház bora, ennyi pénzért kihívója sincs látótávolságon belül. Ennyi ízt és ilyen koncentrációt nem szokás 5 euróért adni.

6 pont és 1800 Ft. Sok bor kevés pénzért.

Válasz