Évek óta tervezem, hogy Tokaj sanyarú sorsát szemléltetendő írok egy tanmesét a Tesco Finest Szamorodniról. Ezt a sajátmárkás, egyébként a Patricius által készített, édes szamorodnit az év egyik felében 1399 forintért árulják, a másik felében 999 forintért. Azaz, aki jókor kapcsol, az jelenlegi árfolyamon 2 euró 84 centért viheti haza. Az állatorvosi ló anatómiájának feltárásától eddig mindig visszariadtam, mert úgy éreztem, hogy nem rendelkezvén sem kellő rálátással, sem kellő empátiával, jobb lesz a boncolást egy Tokaj-specialistára bízni. Most is megremegett a kezem, és nem a szamorodnit, hanem a száraz furmintot vettem le a polcról.
Úgy rémlett, hogy 1300 forint, de az az akciós ár volt, most újra 1900. Az ismertebb nevek áraihoz képest ez persze csak kerekítési hiba – feltéve, hogy iható a bor. Az.
A fontok a címlapon ugyan nagy csatát vívnak, de a címke és a palack kétségtelenül kikupálódott, amióta utoljára találkoztunk. Nyitás után az volt az első benyomásom, hogy nem véletlenül olcsóbb, mint mondjuk, egy Balassa. Az illatban érződött valami lappangó maszatosság, mintha leharcolt nagyhordót is megjárt volna. Kóstolva azonban kezdettől rendben volt. Másnapra aztán felszállt a köd – maszat el, gyümölcs be. A pohárból nem ugrik ki, de az újjászületett illat hűvös és elegáns, piros almás, körtés, lime-os jegyekkel és minimális pörkölt mogyoróval. Kóstolva erőlködésmentes, olaszrizlingeket idézően tágas korty. Hagyja, hogy elidőzzünk a részleteknél. A sav és a maradékcukor egymásnak feszülése helyett itt egy finom, zellerszáras fanyarság tart ellen a gyümölcsöknek. A sav egyébként érett, kerek, nem hívja föl magára a figyelmet. A maga eszköztelenségével számomra nagyon is megnyerő és meggyőző bor.
Erős 5 pont és jó vétel 1900 forintért is.
You must be logged in to post a comment.