Hárs és seprő – Kikelet Tokaji Hárslevelű Lónyai-dűlő 2018

Másfél évtizeddel ezelőtt a név és a címke is telitalálatnak tűnt. A címkét időközben kilúgozták, elveszítette színét, báját anélkül, hogy bármit nyert volna. És az én fülemnek már a Kikelet név sem cseng olyan szépen, miután éveken át csak savban éreztem a boraikat kiemelkedőnek (mennyiségben, nem minőségben).

Ugyanakkor az én Kikelet-képem tagadhatatlanul féloldalas, mivel az utóbbi tíz évben az édesekről leszoktam, a dűlőseket drágállottam, így a mintavételezés alapvetően a birtokborokra szorítkozott. A tokaji szárazak iránti hurráoptimizmusom tetőzésekor elérkezettnek láttam az időt, hogy végre egy dűlősbe invesztáljak és szükség esetén revideáljak. Pontosabban ez egy nagyobb projekt része volt: összesen kb. 8 palack furmintot és hárslevelűt szereztem be innen-onnan, és nagyjából egy hét alatt jártam a sor végére. A Lónyai értékelését a kontextus a szokásosnál is jobban meghatározta. A Nobilis Barakonyi fölfelé nyomta, a Gizella Barát befékezte.

Markáns algopyrin illattal nyit, de a második napra ez teljesen felszívódott. Konszolidált állapotában az illat tetszetős és egyedi: intenzíven virágos, mézzel, túlérett egressel vegyítve és – ez már nem olyan nagy öröm – a fa is odateszi magát. Kóstolva minden irányból záporoznak a savak, nem a legkifinomultabb műfajban, nem a legcsiszoltabb előadásban (vidéki zenekar promenád koncerten filmzenéket játszik). A textúra kissé rágós, a korty elég sűrű és ízgazdag, a gyümölcs mellett krétás, cellulózos jegyekkel. Közepesen hosszú lecsengés. Összességében ez egy jó bor, van benne fantázia és kraft. Én két ponton éreztem sebezhetőnek: a sav eléggé vaskos és szögletes (almasav + csersav), illetve van egy kis bélyegenyves stichje, ami beletrollkodik a virágos-gyümölcsös idillbe.

6 pont és 5350 Ft. (Kibicnek semmi sem drága, de szívesen kipróbálnám, hogy mit tud a Lónyai-dűlő és a hárslevelű seprő és tölgy nélkül.)

Hirdetések

Válasz