Savszimfóniák – Van Volxem 2018

Ha csak egyetlen német borászatot nevezhetnék meg kedvencemként, akkor kettőt mondanék: Leitz és Van Volxem. Ebből a Leitz a konszolidáltabb vonal, a Van Volxem a TVR. A Van Volxem specialitása, hogy akkor is csontszáraz borokat készítettek, amikor az még nem volt divat. A minőség két pilléren nyugszik: ősöreg tőkék (átoltatlanok is) és a Bitburger sörgyárat is birtokló Roman Niewodniczański elszántsága, hogy a mitikus Scharzhofbergből és társaiból a maximumot hozza ki. Niewodniczański vezetése alatt – a főborász Dominik Völk – sikert sikerre halmoznak, 2012-ben a Falstaff, 2018-ban a Vinum választotta meg az „Év borászának”.

Én 3 alapszintű borukat kóstoltam meg, és meglepő módon a legdrágább tetszett a legkevésbé.

Van Volxem Saar Riesling 2018

A 2015-ös készületlenül ért, és komoly esztétikai erőfeszítésre kényszerített. A 2018-as sem behízelgő vagy bájos, de ilyesmire nem is számítottam. Újabban a német sajtó találmányát az angol is átvette, vagyis a Sponti-Notenből „palás redukció” lett. Ám legyen (amúgy is szerencsétlen ötlet a spontán erjedést a büdösséggel azonosítani). Szóval, a palás redukció (nekem csak termálvíz és puskapor) mellett gyógynövényes, virágporos, szárított narancshéjas jegyek az illatban. A korty tömör, rétegzett, komoly, szaftos és a maga módján finom. A keserű narancsos íz, a sós jelleg, a savak komplexitása és felhajtó ereje a végtelen lecsengéssel különleges és mélyen bevésődő élménnyé teszi.

Privát tetszésindex: 9 pont, de talán másoknak is megérhet 7-8-at. 5500 forintot meg pláne, 4400-at még plánébban.

Van Volxem „VV” Riesling 2018

Váratlan húzás a pincétől: ’feinherb’, vagyis maradékcukorral gyümölcsösre hangolt üdítő. Spontán erjedt, 6-7 hónapig acéltartályban érett, az alkohol 11,5%, a sav: 6,7g/l, a maradékcukor: 11,8 g/l, derítetlen, szűretlen, félszáraz bor. Hibátlan kedvcsináló a Van Volxem borokhoz: kellemes, könnyed, gyümölcsös és friss, de a háttérben ott van a puskapor, a fanyarság, a sós íz és a csengő-bongó savak. Egyszerre komplex és bájos.

7 pont legalább és mindössze 4400 Ft (3520). Akinek a félszáraz belefér, annak best buy a négyzeten.

Van Volxem Alte Reben Riesling 2018

A 2016-ostól kiolvadt bennem a biztosíték. Ettől sokadik nekifutásra sem. Félreértés ne essék, a 2018-as Alte Reben egy nagyon jó bor, és újraolvasva a 2016-osról írt kóstolási jegyzetet, nem is esik messze a nagy elődtől, de most más volt a kontextus. Az az érzésem, hogy ez járt – legalább részben – hordóban, és ez a polírozás konvencionálisabbá tette, a Saarral összehasonlítva veszített a részletek gazdagságából, leradírozódott egy-két szólam a savak polifóniájából. Másrészről, ez is a fanyar, pikáns, petrolos, termálvizes, citrusos vonalon mozog, így a „VV” tavaszi színkavalkádja mellett ez maga az őszi mélabú. A Van Volxem jobb borokat készít, mint amilyen kóstoló én vagyok, így minden esély megvan rá, hogy az öreg tőkék és az idő rám cáfol – bátraké a szerencse.

6-7 pont és 7500 Ft (6000).

Válasz