Hogyan etesd a földet?

Balra a pezsgő talajélet bizonyítéka (BluVite-kezelés), jobbra a kontrollcsoport (fotó: www.jancisrobinson.com/articles/miracle-vineyard)

Nem alapkőzet, hanem baktériumkolónia tesz csuda dolgokat. A jövő pincelátogatóit nem talajszelvényekkel és löszbabákkal fogják lenyűgözni, hanem a szőlőgyökereket körbehálózó gombafonalak holografikus kivetítésével. Ahogy egyre több kutatási eredmény jelenik meg arról, hogy milyen mértékben függ az egészségünk a bennünk élő mikroorganizmusok tevékenységétől, úgy válik elfogadottabbá, hogy a talajban található ásványi anyagok és a növények kapcsolata sem közvetlen, a köztük zajló interakciót a talaj mikrobiomja teszi lehetővé. Vagyis, ahogy a bélflóránk egyensúlyának felborulása állhat egyes pszichés zavarok hátterében, úgy a gazdagon burjánzó talajélet lehet a kulcs az egészséges és jóízű gyümölcs termesztéséhez.

Én nem tartom kizártnak, hogy a biodinamika sikerének hátterében is ez a mechanizmus áll, tudományos sejtésként/felismerésként azonban alig néhány éve került a köztudatba: a mikrobiális terroir kifejezés az Oxford Companion to Wine 2015-ös kiadásában jelenik meg először. Amennyiben ezek a sejtések beigazolódnak, akkor új alapokra helyeződik a növénytermesztés, a szőlészetet is beleértve. A szőlészek/borászok a talaj és a növény mikrobiomjának szakszerű „gondozásával” befolyásolhatják a szőlő egészségét, ellenállóképességét, az erjedés folyamatát, sőt, a bor érzékszervi tulajdonságainak alakulását is. A téma egyik specialistája, Cristina Lazcano szerint az egészséges talajélet fenntartásának három alapfeltétele van:

  • a szerves anyagok arányának növelése a talajban, ill. a talaj bolygatásának minimalizálása
  • olyan termékek alkalmazása, amelyek elősegítik a mikrobiális gyarapodást és prebiotikumként működnek, vagyis serkentik a jótékony mikroorganizmusok szaporodását és tevékenységét
  • a talaj beoltása jótékony mikroorganizmusokkal (pl. probiotikumok).

A szőlőt tehát, nem a lösz, nem a gránit, nem a mészkő táplálja, hanem a talajban élő gombák és baktériumok. Konyhanyelvre fordítva: nem a paraszt, aki a krumplit megtermeli, hanem a konyhás néni, aki a krumpliból a főzeléket elkészíti. A konyhásnénik száma és aktivitása fontosabb jelzés az ovisok jóllakottsága és közérzete szempontjából, mint a krumplik száma a földben vagy a pincében. (Persze soha ne feledjük: a növények alapvetően levegőt és fényt esznek, amit vízzel öblítenek le.)

Aki szeretné jobban beleásni magát a témába, az kezdje itt a csákányozást, és örömmel venném, ha bennünket, felszínen rekedteket utólag helyre igazítana.

Válasz