Amikor egy ennyire hétköznapi, minden sarkon kapható alsópolcos kékfrankos talál így be, akkor én tényleg elgondolkozom, hogy miért nem úgy a mi fajtánk ez, ahogy lehetne. Hogyne, a legnagyobb területen telepített kékszőlőnk, mégis, többnyire csak megtűrt örökség a franc-ok és merlot-k árnyékában.
Ha teljesen szokványos technológiával elkészítve ilyen szerethető bort ad, akkor szerintem a büdzsé kategóriában helye nincs itthon francia fajtáknak. Vagy talán bármi egyébnek, leszámítva némi elhanyagolható mennyiségben termelt kadarkát, ezt-azt – a magyar vörös, mint alapértelmezésben kékfrankos, ettől nem tudnék hirtelen vállalhatóbb felállássalal előhozakodni.
Autentikus hétköznapi vörösbor. Ungarische chianti. Érdemes kicsit levegőztetni és a méretesebb burgundis poharat is meghálája a kifejezetten villányi karakterű, vonzóan fanyar és roppant fűszeres, vadmeggyes illat. Egyszerűen jó inni, gördülékeny és rendezett, ugyanakkor száraz és behízelgésmentes, nem tömít, nem lehet ráunni. Bárcsak ilyen lenne az átlag, amit ennyiért leemelhetünk a polcról. 4,5-5 pont, best buy, cca. 1100 Ft.
You must be logged in to post a comment.