Natúr kalauz 2.

A Weingut Verlitsch szőlői Andreas Tscheppe teraszáról.

Előre is elnézést kérek mindenkitől, akinek megbántom nemzeti önbecsülését, de ha csak 5 borászt mondhatnék, akkor az alábbi külföldi pincékkel próbálnám meggyőzni azokat, akik még nem ittak jó natúr borokat. Az itthonról elérhetetlen nevekről fájó szívvel lemondok (Overnoy-Houillon, Richard Leroy, Kenjiro Kagami, Domaine des Murmures, Domaine Prieuré Roch, Clos Rougeard, és társaik).

Andreas Tscheppe

Steiermark, teraszok, opok, sauvignon blanc, chardonnay. Szerintem ez Ausztria, sőt Közép-Európa legjobb adottságú területe, hisz ezeket a ropogós, de érett savakat nehéz máshol megtalálni. Biodinamikus művelés, a pincében minimális beavatkozás, legalább 18 hónapos nagyhordós érlelés finomseprőn fejtés nélkül, palackozás minimális kénszintekkel.

Blaue Libelle 2018

Ami a borról elsőre eszembe jut: kifinomultság és elegancia. Minimális redukció, fehér virágok, édes tónusú barack, citrusok, zöldalma (nem a tipikus WSET sauvignon blanc), pihentetve kovakő, ellobbant gyufa füstje. Rendkívül precíz, élmentes, mint a legszebb szamuráj kard, vagy egy tökéletes ecsetvonás, puritán, de mégis gazdag és magával ragadó. A lecsengésben egyszerre édes és citrusos barack, a végjátékban só. Szolid tűzijáték, szerelem első ivásra. (31€)

Grüne Libelle 2018

Tisztaság, precizitás, élet, energia, ezek a szavak jutnak eszembe, ilyen, amikor nem kell magyarázni a bizonyítványt, csak ülsz és élvezed. Fiatal és falja a levegőt, folyamatosan nyílik, egyre csak tárja fel rétegeit, de nekem nem sikerült megállnom, hogy másnapra is maradjon. Kíváncsi lennék, hogy mit tud majd 3-4 év múlva. Most csupa báj, nagyfeszültségű vibrálás, garantáltan beég a tartós memóriába. (33€)

Mivel a második találkozás is hasonló élménnyel zárult, az augusztus a pincénél ért minket, ahol a rajongás még tovább mélyült. Ennyire őszinte, energikus, metszően tiszta natúr borokkal ritkán találkozik az ember, a 4 napja bontott palackok nulla vagy minimális kénnel töltve valósággal ragyogtak. Ha minden igaz, néhány palack elérhető lesz a Lees Brothers kínálatában a hírlevélre feliratkozóknak. A webshopokkal úgy érzem képben vagyok, de Tscheppe borokat csak egy helyen láttam, a More Natural Wine oldalán, persze pillanatok alatt felszívódtak.

Domaine Labet

Jura déli része, Rotalier, 13,5 hektár, átlagban 60 éves tőkék, biodinamikus művelés, beavatkozásmentes borkészítés, ha az évjárat engedi, akár 22 féle bor. A fő fajta a chardonnay, de akad természetesen savagnin, trousseau, polsard és pinot noir, fűszernek gamay és régi jurai fajták pl.: enfariné, bregin, béclan, valais noir, corbeau, pebursin, melyek általában egy házasításban végzik. Nem egyszerű beszerezni, de nem is lehetetlen.

La Reine Gamay 2018

2016-os telepítésű tömegszelektált gamay, mészköves, márgás talajról, a tökéletes natúr vörös megtestesítője. Habár légiesen könnyed, mégis tartalmas, olyan, mint egy lédús gyümölcsszörp, mely már illatban is kirobban, de szájban végképp letaglóz. Elsődlegesen érett feketecseresznye, málna és ribizli, a poharat pihentetve halványan finom fűszerek. Nem lóg ki semmi, a tannin bársonyszőnyeg simaságú, a fekete cseresznye a száj minden szegletét beragyogja. Csak Beaujolais legjobbjai tudják ezt a minőséget. (31€)

Les Champs Rouges Chardonnay 2016

Volt szerencsém több tucat bort kóstolni a pincétől, mégis mindig meglep az az energia, az a tömény íz, ami a Labet fehérekben lakozik. Az illatban a megszokott vajas pattogatott kukorica, őszibarack, lime és citromos pite, szájban a sav hasít, mint a guillotine, a korty mégis krémes (17 hónapot töltött finomseprőn). Egyszer egy sebes patak benyomását kelti, a következő pillanatban egy szétterülő széles folyó, de végig megmarad a sodró energia. Ha valaki elég türelmes, a Labet fehérek általában a bontást követő napon mutatják legszebb arcukat, nekem ritkán szokott sikerülni, pedig tudom, hogy megéri türelmesnek lenni. (29€)

Métis 2018

Egy fűszercsokor, részben a hordóból, de főleg a fajtákból, egy halom pirosbogyós gyümölccsel keretbe foglalva, kis ibolyával és liliommal cifrázva. Nagyon bejön, akár egy parfümöt is elfogadnék ebből. Minimális pezsgés a nyelven, integrált sav és tannin, a könnyedség mellett mélység és tartalom, gyümölcsökben kifejezetten gazdag, zamatos. Már ilyen fiatalon is tökéletes egyensúly és élmény, de hiszem, hogy 3 év múlva sokkal összetettebb lesz. (33€)

Métis 2015

Kóstoltam ezt a bort korábban, az a palack sem volt rossz, de ott a dugó kissé át volt ázva. Ez viszont tökéletes állapotban, olyan meghökkentő mélységet, zamatokat és örömöt kínál, mellyel simán felugrott a tavalyi képzeletbeli vörösboros toplistám élére. Közel fele egy vegyes ültetésű régi jurai szőlőfajták (pl.: enfarine, bregin, valais noir, béclan, meunier) termése, 21% trousseau, 11% pinot noir, 15% poulsard, 6% chardonnay és 5% gamay házasítása. Gyönyörű rubin szín, pirospozsgás illatkavalkád, eper, málna, vörös áfonya, meggy, csipkebogyó, rózsa, temérdek fűszer, egyszerre könnyed és szédítő. A korty is játékos, a 2018-asnál tömörebb, mélyebb, egy kicsit több fűszerrel, több zamattal, lédús pirosbogyósokkal, selymesen simogató tanninnal, perfekt arányokkal. Tökéletes formában van, nem érdemes tovább tartogatni. (28€)

Poulsard Sur Charriere 2016

Nyugati fekvésű dűlő, 0,46 hektáros terület, melynek közel felét 1969-es telepítésű tömegszelektált poulsard, míg többi részét ugyanezen tőkékről válogatott 1994-ben telepített szőlők alkotják. A talaj agyagos, kék márgával. 9 hónap kishordó, majd palackozás előtt egy hónapra összeházasítva egy nagyhordóba, szűretlen, derítetlen, hozzáadott ként nem tartalmaz. Már a színébe is bele lehet szeretni, illata pedig egyenesen elvarázsol, szamóca, málna és csipkebogyó. A fajtának megfelelő könnyed, gyümölcsös örömbor, a glou-glou tipikus megtestesítője, pirosbogyósok, vidámság, életöröm. Kadarka fanatikusoknak tananyag. (33€)

Domaine Jean-François Ganevat

1999-ben indult pince, de a család borászati hagyományai a 17. századig nyúlnak vissza. Jean-François inaséveit Jean-Marc Morey birtokán töltötte Chassagne-Montrachet-ben, ahol pincemesteri rangig jutott, majd visszatért, hogy átvegye a családi birtokot. 10 hektár, többségében 100 év feletti tőkékkel, biodinamikus művelés, parcellánkénti feldolgozás, a pincében a lehető legkisebb beavatkozás, fehéreknél egészfürtös préselés, érlelés finomseprőn minimum 2 évig, vöröseknél részleges szénsavas macerálás csömöszölés és körfejtés nélkül. Érlelés különféle méretű hordókban, amforákban, a borok minden esetben szűretlenek és derítetlenek, ha szükséges palackozáskor minimális ként kapnak. A kereslet bőven túlmutat a kínálaton, így az utóbbi években felvásárolt szőlővel is dolgoznak. (Az Anne et Jean-François Ganevat megjelölésű palackok a felvásárolt szőlőből készült borok, melyek a címke alakjában is eltérnek, többségében ezek is bio művelésű területekről származó alapanyagok.)

Domaine Jean-François Ganevat Cuvée Orégane 2011

50% 1973-as telepítésű Chardonnay, 50% 1977-es telepítésű Savagnin, 30 hónap finomseprőn. Pici redukcióval nyit, de a 9 év és a kénmentesség ellenére semmi oxidáció. Remekül adagolt hordó, mely a harmadik napra teljesen háttérbe vonul. Ebben az a szép, hogy kén nélkül simán kibír három napot a bontott palack, érzésem szerint bőven van még benne egy évtized. Felerősödik a gyümölcs, alma és citromos pite, őszibarack és kréta. Őszinte bor, remek savszerkezet, mélység és koncentráció, a végén az intenzív citrusos sósság lehengerlő. Tiszta, friss, élő anyag. (38€)

Anne et Jean-François Ganevat La Gravière 2015

Felvásárolt szőlő, 60 év feletti tőkék, márgás talaj, 30 hónap 600 literes hordókban, szűretlen, derítetlen, kén hozzáadása nélkül palackozva.
Döbbenetes, hogy miként tud egy bor ilyen friss lenni 30 hónapos érleléssel, ráadásul kén nélkül. Amit az ilyen hosszan seprőn tartott boroknál megtapasztaltam, az a dekantálás célszerűsége. Nem csak a bontás utáni gyönyörű redukció miatt, melyet aztán viszonylag gyorsan levetkőznek, az uralmat átveszik a friss virágok, barack és citrusok, hanem itt az apró bubik is gyorsabban felszabadulnak egy kis szellőztetéssel. Szép ráérősen el lehet szöszölni a pohár felett. Mondjuk ennek sok időt adni nehéz, nagy tempóban ürül a palack, zamatos gyümölcsök, frissítő korty, élő anyag, mely érezhetően kicsattan az energiától. Szálazható rétegek, gazdag, hömpölygő, a száj minden szegletét betöltő korty. Egyszerűen jól esik fogyasztani. Örömbor. (31€)

Renaud Bruyère et Adeline Houillon

Renaud Stéphane Tissot kezei alatt, míg Adeline a 2000-es évek közepéig a Ploussard pápa, Pierre Overnoy birtokán dolgozott testvére mellett. Saját birtokukat 2011-ben alapították, mely a kezdeti kevesebb, mint 1 hektárról, mára 4 hektárra duzzadt, a hozamok alacsonyak és a borok is annyira keresettek, hogy itthonról szinte lehetetlen belefutni egy-egy palackba. A területeket biodinamikusan művelik, a pincében beavatkozásmentesen dolgoznak, a jellegzetes címkével ellátott palackok minden esetben szűretlen, derítetlen, kénmentes borokkal vannak töltve.

Arbois Blanc 2015

Les Nouvelles és Viaduc dűlők, 30 illetve 50 éves tőkékkel, krétás, agyagos illetve mészköves márgás talajjal, 70% savagnin, 30% chardonnay, biodinamikusan művelve, hosszú seprőntartást követően, szűretlen, derítetlen, kén hozzáadása nélkül palackozva. Amolyan unikornis bor, melyet bevallom őszintén, nem így terveztem elfogyasztani, megosztottam volna az élményt, de a költözés miatt a borhűtőbe visszapakolva vettem észre, hogy valami nem stimmel a dugóval, így nem láttam értelmét tovább őrizgetni. Szerencsére a bornak semmi baja nem volt, sőt, olyan elementáris erő lakozott a palackba zárva, amit csak ritkán lehet tapasztalni. Ha szemléltetnem kellene, valami olyasmit mondanék, hogy egy Labet élményt szorozzunk meg másféllel. Itt is megvan az ott gyakran tapasztalható káprázatos redukció, a halvány vajas popcorn, pörkölt dió, kamilla, zsálya, citromfű, sült alma. A korty robban, remek állagú savak, melyeknek tökéletesen ellentart a krémes test, alma, körte, citrusok, só, végtelen lecsengés. Nem érdemes ragozni, minden lehetőséget meg kell ragadni, ha lehetőség nyílik kóstolásra vagy vásárlásra. (45€)

Ploussard 2016

A szőlő az Arbois felé néző pupillini domboldalról származik, a szüretet követően a kézzel bogyózott szőlőszemek 46 napos fél karbonikus maceráción mennek keresztül, majd a bor 12 hónapot érlelődik acélban. Bizton állíthatom, hogy ilyen kecses és elbűvölő vörössel ritkán találkozni. Tökéletes arányok, gyümölcsözön, könnyed elegancia. Magyar fogyasztóknak olyan, mint egy tökéletesen megkomponált könnyed, de mégis tartalmas kadarka, az első pohár követeli a másodikat, miközben gyümölcsök és fűszerek játszanak érzékszerveinkkel. A véletlen úgy hozta, hogy a palack alját három nap múlva tudtam visszakóstolni, de a bor tökéletes állapotban volt. Mesébe illő örömbor. (43€)

Alice et Olivier De Moor

Courgis, Chablistól hét kilométerre, délnyugatra, 7 hektár organikusan művelt szőlő Courgis, Chitry és Saint-Bris-le-Vineux települések határában. A feldolgozás során a lehető legegyszerűbben és legtermészetesebben segítik világra a borokat: spontán erjesztenek, mellőzik a szűrést és a szivattyúk használatát, viszont minden bor kap ként palackozás előtt minimális mennyiségben. Mostanában úgy érzem, hogy ettől a minimális kéntől a De Moor borok kivasaltak, kevésbé energikusak, de talán ez lenne az elsőszámú pince, amit laikus fogyasztónak ajánlanék, mivel az átlag borokhoz képest így is gyönyörű nedűket tartalmaznak a De Moor palackok. (Az utóbbi évek fagy és jégkárai miatt szintén dolgoznak felvásárolt szőlővel, melyek Le Vendangeur Masqué név alatt kerülnek forgalomba, hasonló minőségben, de megengedőbb áron.)

Bourgogne Chitry 2017

Halványan ott bujkál a hordó pörköltes jegyeivel, de nem takar, inkább épít, és ez is, mint a pince többi bora, tökéletesen tiszta, puritán, halvány fehér virágok, menta, zsálya, friss széna, barack és citrusok, energikus, lüktető, életteli. Az asztalon maradt fél deci a pohárban másnap reggelre sem vesztett vonzerejéből és intenzitásából, így nagyon hosszú pályát jósolok neki. (25€)

 

Chablis Coteau de Rosette 2017

Nagyon tiszta, intenzív illat, melyben gyönyörű elegyet alkotnak a virágok, viasz, zöldalma, citrom, körte, némi egzotikus mangóval kiegészítve. Szájban csonthéjas gyümölcsök, alma és körte, citrusok, száraz, egyenes vonalvezetésű, de vastagabb bor pici krémességgel, az utóíz kimondottan sós. Egy nagy bor pályája elején, korai még bontani. (42€)

 

Chablis Premier Cru Mont de Milieu 2017

Mesterien adagolt, elegáns hordó, tipikus chablis, citrusok, körte, barack, kagylóhéj, ízben citromos túró, fehérhúsú barack, a savak gyönyörűen integráltak, nincsenek bántó élek, de egyelőre különösebb rétegei sem. Kellően koncentrált, hogy palackéréssel további rétegeket szedjen magára, bőven van benne még 10 év tartalék, a bontást követő napon nyílik csak meg igazán. (52€)

A franciák közül talán a De Moor borok beszerzésére van a legnagyobb esély (és első ismerkedésre ők a legjobb választás), a Bruyère-Houillon borokra a legkisebb. Néhány webshop, ahol a fenti termelők borai néha (általában október – március között) elérhetők, de az oldalakat átböngészve látható, hogy a kínálat, a felfedeznivaló végtelen.

(A nyitóképen a Weingut Werlitsch szőlői láthatóak Andreas Tscheppe teraszáról.)