Miért nincs vörös champagne?

Amennyire érdekes a kérdés, annyira magátólértetődő a válasz. Már ha eltekintünk minden válaszok anyjától, azaz hogy „történelmileg így alakult”. Vörös champagne azért nincs, mert miért is lenne. Széles Gáboron kívül ki ugrana neki a fából vaskarikának?

A vörösbor a champagne-ideál szöges ellentéte. Durva leegyszerűsítéssel, a vörösbor az erőről szól, a champagne a kifinomultságról; az egyiknél erény a szín, a súly, az alkohol, a tannin fokozása, a másiknál főbenjáró bűn; az egyiknél minél többet szeretnének kihozni a héjból, a másiknál lehetőleg semmit. Visszakötve a történelmileg-így-alakuláshoz, a champagne azért tudott divatot teremteni, mert frissítőnek, egészségesebbnek és emészthetőbbnek találták a vörösbornál, ráadásul – inszinuálta a champagne-lobbi -, köszvényt sem okoz.

Maradt még két lábjegyzetnyi trivia. Champagne-ban készül vörösbor, nem pezsgő, csendes. „Coteaux Champenois”-ként kerül piacra, illetve inkább nem is kerül, mert olyan kevés van belőle (cca. 75 ezer palack, a 300 millió pezsgő champagne mellett). De ne tegyük érte tűvé a netet, ne törjük kezünket, lábunkat! És persze létezik vörös pezsgő, a legismertebb talán a lambrusco. Többnyire édes, ritkán érdekes, ritkán drága, alapvetően szóra sem érdemes.

[A kép forrása: www.vinsetmillesimes.com]