Belépő a borgeekek bolygójára – Szent Donát Csopak 2020

Hosszabb kényszerszünet után rapidposztokkal próbálok enyhíteni a lelkiismeret túlterhelésen. Az ősz folyamán legalább 4-5 kiváló magyar borral találkoztam, és legalább ennyi nemzetközivel, szóval megtelt a tárhely, dagad az anyag.

A Szent Donát borok legjobbjait évek óta a legjobb magyar borok közé sorolom. Ha engem kérdeznek, senki nem tett annyit az olaszrizling és a csopaki terroir lehetőségeinek feltárásáért, mint Kovács Tamás és stábja. A rajongásomban kevesen osztoznak, részben azért, mert ki akar ennyi pénzt költeni egy olaszrizlingre, részben azért, mert ezek a borok nem könnyed, nyári lektűrök. Az egységsugarú fogyasztó számára kevés kapaszkodót kínálnak: nem gyümölcsösek, nem botritiszesek, nincs maradékcukros rásegítés és az aromatikában olykor felbukkan egy gyógyfürdős/minerális jegy, ami sokaknál azonnal zárlatot okoz. Így a második felvonásban a koncentráció, a többszólamú savak, a sós, pikáns íz már hiába nyújtják életük alakítását, a nézőtér félig üres.

A 2020-as hegybor ideális alkalom belesni a kulcslyukon és rácsodálkozni a Szent Donát elvarázsolt kastélyára. Ebben az évjáratban nem készültek dűlőválogatások, a legjobb területek termése ebben a borban kötött ki. A különleges effektekből is visszavesz, egy pillanatig sem kell azzal a kérdéssel viaskodni, hogy ez még izgalmasan újszerű vagy már ijesztően bizarr.

Talán a korty teltsége, talán az egyensúly vagy a kerekség teszi, de ez olyan csettintősen finom. És egyáltalán nem azért, mert lédús, érett gyümölcsökről ébreszt szép emlékeket. Ami azt illeti, a jegyzeteimben gyümölcs nem is szerepel. Az illat virágos, zellerszáras, oregánós, rebarbarás, gyógyvizes, lényeg a lényeg: részletgazdag és nem gyümölcsös. Kóstolva telt, koncentrált, a korty eleje szolidan édes, aztán mire eljut a lecsengésig, átvált sós, fanyarra. Finoman vibráló, összetett savak. Eredeti kompozíció. Azt hiszem, az ilyet hívják terroirbornak.

Erős 6 pont és mindenkinek, akiben van egy szikrányi vállalkozókedv bőven megéri a 3000 forintot. (Könyörgöm, 7 euró!)

(Igazán akkor éreztem át, hogy mennyi spiritusz van benne, amikor egy Figula Száka mellett kóstoltam, és az hígnak és kommerszen édesnek hatott mellette.)