Helyszíni szemle: Barta Pince, Mád

A külföldi borvidék- és pincelátogatások útjába idén nyilvánvaló és privát akadályok is gördültek, de nekem most nem is hiányoznak igazán. Megkockáztatom, hogy ezt nem a kényszerhelyzet mondatja velem, hanem a szembesülés a ténnyel, hogy itthon is folyik nemzetközi színvonalú, inspiráló és előre mutató munka. A mádi Barta-birtokról, ahol két hete jártam, úgy gondolom, hogy nem túlzást ezt kijelenteni.

Continue reading “Helyszíni szemle: Barta Pince, Mád”

Péter Pince Kabar 2019 – klasszis magyar fehér

A Péter pince egy éve került a radarom alá, és azóta is ott van – ilyen velem talán még nem történt. Tokaji termelőket illetően inkább csak fellángolásokról tudok emlékeket felidézni, melyeket egy-egy jól sikerült bor váltott ki, és a következőnek kipróbált, kevésbé megnyerő darab hűtött le.

Continue reading “Péter Pince Kabar 2019 – klasszis magyar fehér”

Mesés tokaji – Orsolyák Attila szárazai

“Bevallom, az Orsolyák boroktól ájultam el egyedül a rendezvényen. Azt csak elmélyedésre alkalmasabb körülmények között megejtett kóstolás után merném kijelenti, hogy valóban olyan szenzációsak, mint amilyennek a bemutatón tűntek, de ezeknek a fehéreknek olyasféle varázsuk van, mint néhány régi nagy Ráspi bornak a 2003-2006 körüli hőskorszakból” – egy ilyen, ámbátor óvatoskodó vallomás után sejthetik, hogy a történet itt nem ér véget.

Continue reading “Mesés tokaji – Orsolyák Attila szárazai”

Rozé-szemezgető

A magyar rozé szépen megrekedt a borhierarchia alsó osztályában. A 25 000 forintos Dúzsi rozé valószínűsíthetően nem bizonyul többnek, mint egyszer elsüthető figyelemfelkeltési akció, a rózsaszín bor komolyítására tett kísérletek valahogy nem igazán szaporodtak el az évek során. Ismert névvel majd 2000 Ft a nyitó ár, de befutottért is legfeljebb pár százassal kell többet fizetnünk.

Continue reading “Rozé-szemezgető”