Furmint Február 2020 – a kedvencek

Hogy tavaly kihagytam a Furmint Februárt, annyi év után először, az kétségtelenül a száraz furmint iránti lelkesedésem apadását jelzi. Inkább kíváncsiságtól hajtva, mintsem izgatottan, mindenesetre idén ismét nekivágtam a maratoninak ígérkező kóstolónak. Az első néhány poharamba kapott tétel után azonban komolyan megfordult a fejemben, hogy rögtön hazamegyek: ha efféle metsző savakkal kell viaskodni, akkor nekem nincs itt keresnivalóm, gondoltam. Aztán mégsem adtam fel a dolgot, és nem bántam meg a döntésemet.

“Furmint Február 2020 – a kedvencek” A teljes bejegyzés megtekintése

Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018

Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az Al-muvedre összes évjáratát kóstoltam, mióta behozta a Bortársaság, abban viszont igen, hogy még egyszer sem teljesített gyengén. 2013-2014 tájékán volt forró téma köreinkben a nagyot szóló kis spanyol bor, amit mindenki meg akart kóstolni – ám aki nem volt elég gyors, az könnyen hoppon maradt, hamar kifutott a készlet.

“Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból

Amikor én cabernet franc kóstolót szervezek, abból garantáltan nem maradnak ki a Loire-völgyik (Párizs és Bordeaux között félúton, a Loire folyó közepe táján egy kupacban csoportosuló borvidékek alkotják a fajta Burgundiáját: gyakorlatilag egy kék és egy fehér szőlő terem itt, a fehér a chenin blanc). Lassan tíz éve vagyok a rajongójuk, de a legutóbbi alkalommal, novemberi klubestünkön oly csúfosan leszerepeltek, hogy az hosszú időre elvette a kedvem a további vásárlástól. “Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból” A teljes bejegyzés megtekintése

Chateauneuf-du-pape, nekem

Chateuneuf-du-Pape Franciaország és egyben a világ egyik leghíresebb borvidéke. Számomra az egyik legvonzóbb a hasonló sztárok közül (mint Pomerol, Montalcino, stb) – pusztán szubjektív okokból, egyszerűen így alakult (képtelenség több borvidéket közelről követni, hacsak nem főállásban foglalkozik ezzel az ember). Mai felkapottságát alighanem a parkeri kor amerikai szájra kalibrált, magas oktánszámú gyümölcsbombáinak köszönheti az appelláció (ahogy a csúcsborok nagy része is exportra megy), és bár szégyenletes módon én ezeket is szeretem, felfedező próbálkozásaimat mégis a tradicionális etalon megtalálása tüzeli.

“Chateauneuf-du-pape, nekem” A teljes bejegyzés megtekintése

Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum

Felhasználhatósága korlátozott, de ha tartottak már kézben magnum palackot, akkor bizonyára ismerik az érzést, ami most engem is elkapott: de szeretnék egy ilyet. Vagy többet. Fogalmam sincs, milyen alkalomra tudnék másfél litert megnyitni egyetlen borból, de fülig érne a szám, ha magnumot kapnék ajéndékba.

“Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum” A teljes bejegyzés megtekintése

Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal

Egy ilyen kóstoló után feszegetnem kellene a kérdést, hogy ugyan mitől is más egy szamorodni, mint egy aszú? Léteznek-e a kettőt megkülönböztető stílusjegyek, felismerhető a borokról, hogy melyik melyik? Ha nem, akkor mi értelme két elnevezést használni? De én most inkább csak hátradőlök, elégedetten a tudattól, hogy szenzációs édes tokajikat kapunk megfizethető árakon.

“Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal” A teljes bejegyzés megtekintése

Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016

Az Ostoros név hallatán nekem elsőre a hőskor Borbarátos olvasmányélményei jutnak eszembe. Egy bizonyos Kutyahegyi Zweigelt, ami olcsó mivolta ellenére meglepően jól szerepelt valamelyik teszten, és ami ezért akkor vonzónak tűnt. Másodjára meg az, hogy nem is tudom, létezik-e még ez a pincészet, régen kikerült már a látókörömből (az előítélet hangja: ha létezik, akkor egy lehet a hiperek alsó polcait arctalan borokkal elárasztó, számunkra érdektelen termelők közül).

“Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016” A teljes bejegyzés megtekintése

Hungarian Syrah with a nod to Northern Rhone – Losonci 2018 from Mátra

I’m a long time proponent of Syrah in Hungary. I believe it’s more suitable for our climate than other French varieties. Syrah could produce some of the country’s best red wines and it could also make captivating everyday wines -Cabernet and Merlot fail on that, among others.

“Hungarian Syrah with a nod to Northern Rhone – Losonci 2018 from Mátra” A teljes bejegyzés megtekintése