Nagykarácsony – ünneplő vörös

Legalább tíz éve forgattam a fejemben, most végre meg is szerveztem. Olyan borokat akartam kóstolni, amelyek az ünnephez méltóak, és képesek egy random család vagy baráti társaság legtöbb tagjának tetszését elnyerni. Az előszűrést magamra bíztam. Három szempont alapján válogattam: vörös legyen (ezt szeretik a legtöbben), magyar legyen (nehéz idők járnak), rangja legyen (nem elég jónak lenni, annak is kell látszani). A józanság jegyében a felső határt 10 ezer forintnál húztam meg. Continue reading “Nagykarácsony – ünneplő vörös”

Pannon Macon – Rácz Miklós Tamás Chardonnay 2018

Néhány évvel ezelőtt alaposan meglepett, amikor Rácz Miklós Tamás villányi chardonnay-jában az egyik legjobb magyar fehéret véltem felfedezni. Az adatbázisunk elvesztése miatt évjárat tekintetében csak találgatni tudok, valószínűleg a 2012-es lehetett. A magát mediterrán éghajlatúként reklámozó Villány nem burgundi fajtáknak való vidék, így RMT sikerét a magyar chardonnay-kről kiállított szegénységi bizonyítványként is lehetett volna értelmezni – a hűvösebb régiók borászai elpazarolják a versenyelőnyüket. Nekem rokonszenvesebb volt az a megközelítés, hogy a borász jókor szüretelt és ízléssel adagolta a fát. Ha van ennél nagyobb titok, az internet hallgat róla. Continue reading “Pannon Macon – Rácz Miklós Tamás Chardonnay 2018”

Ásítás – Gere Cabernet Sauvignon Barrique 2015

Lehet-e jobb a legjobbnál? Hát, persze, hogy nem. Ám mint gyaníthatóan minden második olvasónak, nekem is az volt az első reakcióm a Bock Ermitage királlyá koronázásának hallatán, hogy lúzerkáim csúnyán becsókolták a vaktesztet. Én nemhogy sokkal jobb magyar vöröseket tudok, de ugyanarról a borvidékről, ugyanannyiért is. Continue reading “Ásítás – Gere Cabernet Sauvignon Barrique 2015”

Zsírégetés – Dél-pannon 2017

Mégiscsak az az igazi, ha süt a nap. Mármint a borász, nem a fogyasztó szemszögéből. A so-so 2016-osok után a 2017-esek jóval meggyőzőbben hozzák a csúcsbor fílinget. Más kérdés, hogy esetünkben a kóstolás a hathetes özönvizet kettéválasztó 31 fokos szombatra esett, és ilyenkor nem veretes vörösre szomjazik a metabolizmus. Fejben kompenzáltunk, kompenzálgattunk, de a borok javára legyen mondva, megfeszülnünk nem kellett. A vakteszt eredményét azért tanácsos a szokásosnál is nagyobb fenntartásokkal kezelni. Continue reading “Zsírégetés – Dél-pannon 2017”

Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016

Lehet, hogy két évtizedes története során a Kopár/Kopar egyetlen évben sem volt a legjobb magyar vörösbor, de abban biztos vagyok, hogy ilyen átlagot egyetlen riválisa sem hozott. Megközelítőleg sem. Az érdemek elismerése mellett, maradt, sajnos, elég ok a berzenkedésre: a visszaélés a termőterület nevével, az olcsó trükk az ékezettel, a meredek volumennövelés, a legjobb merlot átfejtése a Solus-ba, a legjobb minden más átfejtése az Attilába. De az elfogulatlanságért folytatott sziszifuszi küzdelmet én soha nem adnám fel; előbb fogadnék némaságot, minthogy az elméleteimhez igazítsam a tapasztalatot. A jó bor ritka csoda, ne húnyjuk be a szemünket, amikor ránk mosolyog. Continue reading “Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016”

Universal Basic Cabernet – Günzer Zoltán Cabernet Sauvignon 2017

An unexpected job – wine list for a small restaurant aimed at foreign guests – forced me to pop my bubble. It’s no fun leaving your comfort zone but I was handsomely rewarded by the experience. I admit it’s a sily prejudice but my bubble is a cabernet-free zone. So I had to go out on a limb when making my recommendation for the budget Villány category. I think of Zoltán Günzer as a technically reliable winemaker with reasonable prices and as 2017 was a hot year there was every chance that even cabernet sauvignon would reach optimal levels of ripeness. Pouring this wine to our quality control group I was wary that my bluff was about to be called. But I got lucky.    Continue reading “Universal Basic Cabernet – Günzer Zoltán Cabernet Sauvignon 2017”

Közhasznú cabernet – Günzer Zoltán Cabernet Sauvignon 2017

Egy váratlanul érkezett felkérés nyomán (vidéki étterem, külföldi vendégek, magyar borkultúra népszerűsítése) ki kellett lépnem a buborékomból, és ez bámennyire kényelmetlen érzés, a tanulságok utólag kárpótoltak. Hitvány előítélet, ám a buborék fontos alkotóeleme, hogy villányi cabernet sauvignont nem vásárolok. Értelemszerűen, ennél a kategóriánál kénytelen voltam blöffölni, és mivel nálam Günzer Zoltán a szelíden árazó, precízen dolgozó villányi borászok minihalmazának tagja, ráadásul 2017-ben az alapborokhoz is lehetett érett szőlőt szüretelni, noch dazu, éppen akciózzák, ezt választottam. Volt bennem egy adag vizsgadrukk, amikor a próbakörben ehhez a borhoz értünk, de nem buktatott le. Continue reading “Közhasznú cabernet – Günzer Zoltán Cabernet Sauvignon 2017”

Lélektelen – Gere A. Syrah 2017

Amikor próbáltam értelmezni azt az érzést, hogy ez a bor üres, először arra gondoltam, hogy vagy a terroir maradt ki belőle vagy a koncepció. Aztán arra, hogy esetleg egyik sem, csak mindkettő lapos. Erre a légből kapott okoskodásra azért kényszerültem, mert kóstolási jegyzetben most írtam le először azt a szót, hogy ’lélektelen’, és a bal agyféltekém ezt megfejtésre váró feladványként kezelte. Continue reading “Lélektelen – Gere A. Syrah 2017”