Menőzés proseccóval – Merotto Cuvée del Fondatore 2017

Szerintem van még benne tartalék, de névnek ez is minimum 8 hengeres: Merotto Cuvée del Fondatore “Graziano Merotto” Valdobbiadene Prosecco Superiore Brut DOCG Rive di Col San Martino Millesimato 2017. Ha leküldjük a gyereket az ABC-be, és félünk, hogy rövid az esze, akkor azért elég lesz annyit beleírni a tenyerébe, hogy Merotto Fondatore. Nyilván nem küldjük, de Venetóban küldhetnénk, ott tényleg ilyesmiket lehet leemelni a csemegebolt polcáról cirka 15 euróért. “Menőzés proseccóval – Merotto Cuvée del Fondatore 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Szeresd, amit csinálsz, csináld, amit szeretsz – Casa Rojo Enemigo Mío 2017

Gyerekkoromban lenyűgözött Dürer szőrszálanként megfestett nyula, és felnőttként is megbabonázott a serténként megrajzolt vaddisznó. A vadkannak amúgy sok van a rovásán, ő a névben szereplő „Ellenségem”, aki azon dolgozik, hogy minél kevesebbet igyunk. “Szeresd, amit csinálsz, csináld, amit szeretsz – Casa Rojo Enemigo Mío 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Nem hajt a tatár – Szeleshát November 2017

Az első korty után a feleségem utálta ezt a bort. Az ártatlanság vélelmének méltányos idejű fenntartásán túl én sem találtam volna kapaszkodót a cáfolathoz. Noha nem akartam elhamarkodottan megbélyegezni, fejben már megvolt az alapgondolat: egy újabb múltban ragadt magyar bor, és az első címötlet is: „Megállt az idő”. Az idő azonban nem állt meg, jöttek-mentek a kontextusok, ételek, kedvek, borok, nap és árnyék – az utolsó decik a negyedik napon fogytak el -, és biztos kiesőből a derék középhadba küzdötte föl magát. “Nem hajt a tatár – Szeleshát November 2017” A teljes bejegyzés megtekintése

Nem kell mindig champagne – P-M Chermette Crémant de Bourgogne Blanc de Blancs

Az élet apró örömei közé tartozik a hétköznapi pezsgőfogyasztás. A fészbukos influenszerek sámpány mámorát elirigyelve én is rákaptam az ezerforintos teszkó kávára. A Tejútrendszer legjobb vétele teljes áron is csak 1300 forint, de rendszeresen ezer alá viszik, így reális problémafelvetés, hogy irsai olivérrel vagy inkább habzó hájlájffal akarunk megágyazni a vacsorának. Mielőtt végleg meggyőztem volna magam, hogy nekem már nem is kell a sámpány, gondoltam, kipróbálom, hogy mire megy a szegényember sámpánya (Crémant de Bourgogne) a szegényember kremanjával (Cava Brut). “Nem kell mindig champagne – P-M Chermette Crémant de Bourgogne Blanc de Blancs” A teljes bejegyzés megtekintése

Beszámoló – Badacsony New Yorkban 2019

Mindössze egyetlen órát tölteni egy ilyen rendvényen… csak a helyszínen döbbentem rá, mennyire fájdalmas is az időszűkében hozott kompromisszum. Szívesen beszélgettem volna a borászokkal, pótolnivalóm is bőséggel akadt – hogy mást ne említsek, még semmit nem kóstoltam eddig ilyen nevektől, mint a Csendes Dűlő Szőlőbirtok -, de most be kellett érnem a kutyafuttában mintavételezéssel. “Beszámoló – Badacsony New Yorkban 2019” A teljes bejegyzés megtekintése

Ausztrál kadarka – Spinifex Papillon 2017, Barossa-völgy

No, nem egészen kadarka, de ez már talán megtévesztett volna néhányakat a múltkori, beugratósnak szánt vakozáson. A bor valójában grenache-ból és cinsault-ból készül, a túláradó shirazok mekkájában, a Barossa-völgyben, de jobban már nem is különbözhetne a helyi boroktól – a grenache-okat is beleértve. “Ausztrál kadarka – Spinifex Papillon 2017, Barossa-völgy” A teljes bejegyzés megtekintése

Elpusztíthatatlan – Fekete Pince Csopaki Olaszrizling 2006-2011

13 évesen pimaszul fiatal.

Én jobban hiszek a fajtajellegben, mint a terroirban. És a borászban is jobban hiszek, mint a terroirban. Ami még mindig nem jelenti azt, hogy ne hinnék a terroirban. De azt gondolom, hogy amennyiben elém tennék három különböző borászat A-dűlőben készült olaszrizlingjét és mellé ugyanezen borászatok B-dűlőben készült olaszrizlingjét és mellé ugyanezen borászatok A-dűlőben készült furmintját, akkor egy vakteszten a fajtákat viszonylag könnyen beazonosítanám, valószínűleg a borászatokat is meg tudnám különböztetni, de azt aligha tudnám megmondani, hogy vajon az A-dűlőben készült olaszrizlingek vagy a B-dűlőben készült olaszrizlingek hasonlítanak-e jobban az A-dűlőben készült furmintokra. “Elpusztíthatatlan – Fekete Pince Csopaki Olaszrizling 2006-2011” A teljes bejegyzés megtekintése

Fejesugrás a korszellembe – Heimann Stílusgyakorlatok

Fajtaválasztékát leszámítva, a Heimann Pince igencsak konzervatív vonalat visz. Ám a közelmúltban megtapasztalva, hogy hová jutott a 2007-es és 2009-es Barbár, vagy a 2007-es Franciscus bennem is felébredt a hagyományőrző, és most már félve gondolok arra, hogy a progresszió nevében esetleg újraírják a receptet. Mivel a birtokon a borászati munkát egyre nagyobb mértékben ifj. Heimann Zoltán irányítja, aki minden mai trendet ismer, és láthatóan ki is akar próbálni, kétség sem férhet ahhoz, hogy a konzervativizmus állandó ostrom alatt áll. “Fejesugrás a korszellembe – Heimann Stílusgyakorlatok” A teljes bejegyzés megtekintése

Borivóknak való

Rég jelentkeztem, és tudom erre gyenge kifogás, hogy nincs elég időm. Lehet, hogy csak én magyarázom így meg könnyen magamnak, de mentségemre szóljon, hogy az utóbbi időben fogyasztásom is jelentősen visszaesett. Most sem egy olyan poszt következik, amiben hemzsegnek az ajánlható borok jegyzetei, sokkal fontosabbnak érzem a gondolatiságot, ami a poszt végén ajánlott rádióműsorban elhangzott. “Borivóknak való” A teljes bejegyzés megtekintése