Szorongó-borongó – St. Andrea Merengő 2016

Egert az ág is húzza. Nekem legalábbis úgy tűnik, hogy szinte leestek a térképről. Nem ismerek senkit, aki az előző évtizedben nagy névnek számító Gál Tibor, Thummerer Vilmos, Vincze Béla, az Orsolya Pince vagy Pók Tamás borait ma is inná. A nagy felforgató, Bukolyi „Gróf Buttler” László kiesett a képből, és vele talán elenyészett az a felhajtó erő is, ami mindenkit magasabb fordulatszámra kényszerített. Aztán ott van a pincedoh-mizéria, amiből nem könnyű kimászni. Continue reading “Szorongó-borongó – St. Andrea Merengő 2016”

Render unto Caesar – Gere Kopar 2016

Whether in its two decade career there has ever been a vintage when Kopár/Kopar could be called “red wine of the year” I couldn’t tell, but I am in no doubt that none of its rivals could match its consistency. Not by a mile. Unfortunately, its bright career is also littered by less than glorious moments like the reluctant revelation that the grapes only partially come from the Kopár vineyard and years later the half-hearted name change, the steep increase in production etc. But striving for objectivity, or at least impartiality is something I would never give up on and I’d rather go silent than falsify my experience to make it conform to my theories or biases. Good wine is a minor miracle, let’s not look aside when it reveals itself. Continue reading “Render unto Caesar – Gere Kopar 2016”

Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016

Lehet, hogy két évtizedes története során a Kopár/Kopar egyetlen évben sem volt a legjobb magyar vörösbor, de abban biztos vagyok, hogy ilyen átlagot egyetlen riválisa sem hozott. Megközelítőleg sem. Az érdemek elismerése mellett, maradt, sajnos, elég ok a berzenkedésre: a visszaélés a termőterület nevével, az olcsó trükk az ékezettel, a meredek volumennövelés, a legjobb merlot átfejtése a Solus-ba, a legjobb minden más átfejtése az Attilába. De az elfogulatlanságért folytatott sziszifuszi küzdelmet én soha nem adnám fel; előbb fogadnék némaságot, minthogy az elméleteimhez igazítsam a tapasztalatot. A jó bor ritka csoda, ne húnyjuk be a szemünket, amikor ránk mosolyog. Continue reading “Adjuk meg a császárnak – Gere Kopar 2016”

A nappaliba is kiakaszthatod – Leitz Magic Mountain 2016

Eszem ágában sem volt a lapokat előre leosztani, de tanmesét tervezni sem lehetett volna jobban. A koncepció mindössze annyiból állt, hogy  megkóstolom szakállas kedvencemet a lehetséges új kedvencem mellett abban az árkategóriában, amit még megengedhetek magamnak. Aztán menet közben kiderült, hogy a Magic Mountain a Van Volxem Alte Reben jóarcú párja. Continue reading “A nappaliba is kiakaszthatod – Leitz Magic Mountain 2016”

Elkezdődött – Van Volxem Riesling Alte Reben 2016

A tulajdonos és birtokigazgató, Roman Niewodniczanski (fotó: Van Volxem)

A Van Volxem Saar Rieslingen felbúzdulva tettem egy apró lépést fölfelé. Az Alte Reben Németországban befér 20 euró alá, nálunk 7100 forint. Birtok riesling, vagyis több terület termése. A névben az „Alte Reben”-t illik komolyan venni: a legidősebb tőkék állítólag 120 év fölöttiek és szemben az európai szőlők túlnyomó többségével a filoxéra vész idején sem lettek átoltva amerikai alanyra. Nagytestvére, a 2016-os Scharzhofberger Pergentsknopp „Az év rieslingje” volt 2017-ben a Vinum kalauzban. Continue reading “Elkezdődött – Van Volxem Riesling Alte Reben 2016”

Gyűjteném – A. Gere Villányi Franc 2016

Új név és új dizájn (fotó: https://pinceszet.gere.hu)

Az új címke a generációváltás előszele, az A. Gere már Gere Andreát és ifj. Gere Attilát is jelentheti. Az eredetileg Weninger-Gere Cabernet Franc-ból lekopott a Weninger (noha a bor továbbra is a Weninger-Gere fejléc alatt szerepel a honlapon). A kisebb formaingadozásokkal együtt ez a bor minden évjáratban versenyben van a legjobb magyar CF címért. Continue reading “Gyűjteném – A. Gere Villányi Franc 2016”

Tiszta forrás – Györgykovács Olaszrizling 2016

Györgykovács Imre (fotó: www.bortarsasag.hu)

Az angol nyelvű univerzumban Somló első számú kalauza Alder Yarrow, aki a 2012-es Pannon Bormustrán habarodott bele a juhfarkba, majd 2016-ban visszatért Magyarországra, hogy színről-színre láthassa álmai terroirját. A gondosan dokumentált többnapos látogatás során még egy eredeti és egészen hihetőnek tetsző magyarázattal is előállt a somlói borok különleges aromavilágának és textúrájának magyarázatára (spoiler: forrásvíz). Continue reading “Tiszta forrás – Györgykovács Olaszrizling 2016”