Win-Win – Riesling 2018

A 2018-as szüret után Németországszerte örömtüzek gyúltak. Valóra vált minden borász álma: nászra lépett az außerordentlich ertragreich az ausgezeich­neter Gesundheitszustanddal. Minden lehetséges fórum és szakértő vásárlásra ösztökél, az egyetlen kivétel az, akit személyesen is ismerek. Fenntartásainak súlyát növeli, hogy Rieslingország szívében lakik és fogmosáskor is rieslinggel öblöget. Ám bármennyire adok is a véleményére, szó sem lehetett arról, hogy mintavétel nélkül menjek el egy ilyen évjárat mellett. “Win-Win – Riesling 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Wait till you see her – Sabar Olaszrizling “Estate Wine” 2018

My attempts at finding out how long I’ve been smitten by Sabar wines came to nothing more than the realization I’m a senile, sentimental, old fool. Five years worth of our archives are inaccessable and this is not just an annoying search dead end, but also a sore reminder of failure that hurts more than I’m willing to admit. All I can remember is that my first encounters were less than convincing with the early Sabar wines offering more oaky aromas than the grapes could accommodate. The breakthrough came with the 2015 Kőmagas Kéknyelű which made it abundantly clear that this winery was destined for more than just holding promise. “Wait till you see her – Sabar Olaszrizling “Estate Wine” 2018″ A teljes bejegyzés megtekintése

Wait till you see her – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2018

Próbáltam kinyomozni, hogy mióta vagyok Sabar-rajongó, de szégyenszemre csak az derült ki, hogy szenilis, szentimentális, vén bolond vagyok. Kb. 5 évnyi archívumunk elérhetetlen, és ez nemcsak keresési határzár, hanem személyesen is jobban fáj, mint amennyit hajlandó lennék bevallani. Annyira azért emlékszem, hogy az első találkozások nem győztek meg, a borhoz képest soknak találtam a fát. Aztán talán a 2015-ös Kőmagas Kéknyelű szakította át a gátat, akkor éreztem először, hogy többről van itt szó, mint bíztató jelek. “Wait till you see her – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Tengeri szél – Villa Des Croix Picpoul de Pinet 2018

Finom kimaxolva. Nem is értem, hogyan maradhatott a periférián egy olyan fajta, amelyik ennyire tisztán és dallamosan beszéli a finomat. Még a neve is dallamos, ha egyszer sikerült megtanulni (pikpul dö piné). És földrajzilag sem fapados helyre fújta a szél, ez a Cote d’Azur-ön nyaralók default halbora. “Tengeri szél – Villa Des Croix Picpoul de Pinet 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Karambol – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018

Szép látszat

A St. Andrea korai chardonnay próbálkozásai hírhedten fásak voltak. Nem tudom, hogy ezek a borok kijutottak-e valaha a tölgyrengetegből. Feltételezem, hogy nem, mert a chardonnay-t hosszú évekre törölték a menüről. Ha jól dekódolom, akkor 2016-ban bukkant fel újra, mint kis szériás különlegesség. Így utólag nehezen tudom összerakni, hogy mi járhatott a fejemben, amikor a „Sommelier Collection”-t kiválasztottam: nosztalgia vagy a kiváló Etyeki Kúria után feltámadt hurráoptimizmus vagy csak az átkozott kíváncsiság? “Karambol – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Collision course – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018

Beautiful label but you can’t judge a book by its cover

St. Andrea’s early attempts at chardonnay all got lost in the Hundred Barrel Wood. Unfortunately I have no idea whether they have ever managed to escape from the dark forest. I suppose not because for many years there was no St. Andrea Chardonnay. In retrospect I struggle to justify my choice: was it nostalgia or baseless optimism (after the excellent Etyeki Kúria) or just foolhardy curiosity that led me to the „Sommelier Collection”? “Collision course – St. Andrea Chardonnay „Sommelier Collection” 2018” A teljes bejegyzés megtekintése

Gondtalan nyaralás – Stift Göttweig Furth Riesling 2018

Kigyúrt műkorcsolyázó angyal káposztalepke szárnyakkal

A tökéletes időjárás nem feltétlenül eredményez nagy borokat. A kétkedők kontraintuitív érvelése szerint az igazi nagysághoz kell valamilyen kockázati elem, valami előre nem látható baleset, amivel a szőlőnek meg kell birkóznia. Nietzsche bizonyára bólogatna. Abban azonban nincs vita, hogy a szép idő remek alapborokat szül. Ahhoz nem kóstoltam még eleget, hogy biztosan mondhassam, de az az érzésem, hogy 2018 Alsó-Ausztriában újabb érv a fenti állítás mellett. “Gondtalan nyaralás – Stift Göttweig Furth Riesling 2018” A teljes bejegyzés megtekintése