Kis primőrszemle: Ruppert, Vylyan, Bock és Duboeuf

Gyorsan tovatűnő ízek, melyekkel nem lehet betelni. Nekem ez jut eszembe, ha az újborra gondolok. Nem is értem a bozsolé-koncepció feletti fanyalgást (ti. hogy a 2000-es években meredeken leesett a Beaujolais Nouveau népszerűsége, manapság gyakorlatilag kötelező elem mentegetőzéssel kezdeni a témában születő írásokat, lásd itt), míg szembe nem jön egy olyan banánaromás, műanyag hatású bor, ami rögtön más megvilágításba helyezi a történetet. Continue reading “Kis primőrszemle: Ruppert, Vylyan, Bock és Duboeuf”

Bisztróvörös a négyzeten – Domaine Chemin Pagnon (Lionel Charron) Beaujolais Nouveau 2018

Csak egy újbor. Na de milyen! Aránytévesztés lenne egyszerűen karcsúnak titulálni, ezt az intenzitást, ezt a gyümölcsösséget sok drágább, hagyományos vörös megirigyelné. Mintha egy kadarkába egy moseli riesling vibrálását oltották volna.

Continue reading “Bisztróvörös a négyzeten – Domaine Chemin Pagnon (Lionel Charron) Beaujolais Nouveau 2018”