Szigeti veszedelem – Márga és más furmintok

Alig néhány hete írtam arról, hogy a furmint nem tokaji, még csak nem is magyar monopólium. Lehet azon parázni, hogy külföldön is erősödik a furmint, de én ebbe nem tudom beleélni magam. A furmint nálam soha nem tapadt Tokajhoz, részben, mert a tokaji szárazat házasítva szeretem, részben, mert a szingli furmint máshonnan legalább olyan jó. Az újabban feltűnt legalább olyan jók egyike a Szt. Donát Márgája. Akartam is belőle vásárolni etalontárazási céllal, de időközben évjáratot váltott. Continue reading “Szigeti veszedelem – Márga és más furmintok”

A furmint-monopólium megtörése

Tamlyn Currin Szlovéniában szüretel (talán éppen a Rokánál)

Tamlyn Currin az egzaltált költőnő újra megfejtette a furmintot. Szerintem nem is rosszul. De ennél fontosabb, hogy nem vagyunk egyedül. Amitől sokan tartottak, vagyishogy nem szabad Tokaj sorsát egyetlen fajtához kötni, mert mi van, ha máshol is elkezdenek jó furmintokat készíteni, abban már benne vagyunk. A furmint nemzetközivé lett. De legalábbis k.u.k. Continue reading “A furmint-monopólium megtörése”

Nem hagy nyugodni – Bott Frigyes & Kristinus

Hajlott hátú popperiánusként régen bele kellett volna törődnöm, hogy nincs fekete és nincsen fehér, nincs kettő és nincsen négy, mégis szíven üt és kiborít, hogy Schrödinger macskája visszamászik a spájzablakon, tanyát ver a nappaliban és az összes szobában, egyszerre fog kint és bent egeret, az AI mindent megmond előre és hátra, de nem mondja meg, hogy miért mondja, a számontartott tapasztalat maga alá temeti és agyonnyomja az elméletet. Lemondok a natúrborokról, de a natúrborok nem mondanak le rólam. Ha háromból kettő nem tetszik, akkor ezt lehet-e egyszerűbb formára hozni? Mennyire volnék nevetséges, ha azzal állnék elő, hogy három vörösborból kettő nem tetszik, akkor most van létjogosultsága a vörösbornak vagy nincs? Continue reading “Nem hagy nyugodni – Bott Frigyes & Kristinus”

Kéntelen 2

Az előző poszt nem vetett szelet, mégis vihart aratott. Úgy látszik, a kéntelenség húsba vág, így az én vonalasnak legkevésbé sem mondható expozém is megfelelő ürügyet szolgáltatott a lincshangulatkeltéshez. Én nem filozófiát iszom, számomra továbbra is fontosabb a tapasztalat, mint a teória. Elsősorban tehát arról fogok írni, amit éreztem, és csak érintőlegesen arról, hogy ez milyen kérdéseket vet fel. Continue reading “Kéntelen 2”