Girls on Film – magyar rozék

Tavaly tettem egy próbát a komolyabban árazott és ezért komolyabb szándékúnak gondolt magyar rozékkal. Az eredmény tükrében, azt hiszem, megbocsátható, hogy idén nagy ívben kerültem őket. A számítás bevált; lejjebb kell tenni a lécet és mindjárt minden második versenyző Szergej Bubkaként szárnyal. A viccet félretéve, összességében kellemesen csalódtam és a kármentőt sem kellett sűrűn üríteni. Continue reading “Girls on Film – magyar rozék”

Pink pezsgő

Champagne-ban háromból két fajta nem fehér. A champagne mégsem vörös. Nemhogy nem vörös, de a legutóbbi időkig minden erőfeszítésük arra irányult, hogy még véletlenül se piruljon el. A champagne-iak művészete annak kiaknázásán alapul, hogy bár kék a héj, a lé fehér. Színeződés elhárításban nincs náluk jobb. Így aztán a „betyárból lesz a legjobb pandúr” perverz logikáját követve, ha akarnák, az elszíneződött fehérben is az első sorból rajtolhatnának. Hosszú időn át nem akarták. Continue reading “Pink pezsgő”

Csak a szépre emlékezem – magyar rozé 2020

Szeretnék, és gyakran sikerül is, megfeledkezni arról, hogy a magyar bort mekkora távolság választja el a nemzetközi élmezőnytől. Olykor azonban letaglóz a realitás, és ilyenkor nincs más gyógymód, mint az erőltetett menet az amnéziába. Mint a kisgyerek, aki behunyja szemét, hogy láthatatlanná váljon, én is elhitetem magammal, hogy ha nem írok róla, nem is létezik. Amikor a teszt végén kóstolótársaim nekem szegezték a kérdést: „erről mit fogsz írni?”, gyorsan rávágtam: „semmit”. Végül felülkerekedett bennem a fogyasztóvédő, de részletes elemzést senki ne várjon. Continue reading “Csak a szépre emlékezem – magyar rozé 2020”

Rozé deluxe 2021

A teszt előtt próbáltam összecsipegetni valamit az évjáratról, sok értelme nem volt. Úgy látszik, Provence-ban is a burgundi meg bordeaux-i sablont használják: vesszőfutás volt az egész vegetációs periódus, de augusztus végén varázsütésre minden jóra fordult, az évjárat kiszabadult a gonosz mostoha fogságából és világszép királylányként pozícionálta magát újra. A meseszerű elemeket lehántva annyit sikerült leszűrnöm, hogy míg 2019-ben az elhízás fenyegetett, addig 2020-ban a véznaság. Continue reading “Rozé deluxe 2021”

Tisztes helytállás – Orsolya Merlot Rozé 2020

Vannak borászatok, amelyekkel szemben bűntudatom van, és könnyű feloldás híján inkább kerülöm őket. Orsolyáék ebbe a kategóriába tartoznak.  Noha a boraik hektikus formaingadozásáért nyilván nem engem terhel felelősség, Tarnóczi Zoltán annyira megnyerő egyéniség, hogy a negatív tapasztalatokról nem volt kedvem írni. Valakitől úgy hallottam, hogy az Orsolya Pince a poklok poklát járta meg, néhány éve a megszűnés határára sodródtak, aztán valahogy visszakapaszkodtak. Bízom benne, hogy most már csak felfelé vezet az út. Continue reading “Tisztes helytállás – Orsolya Merlot Rozé 2020”

Késik a rozé rendszerváltás

A világ zabálja a rozét, és a globalizált fogyasztó a provanszi rozéért akár mélyebben is hajlandó a zsebébe nyúlni. A mélységnek aztán vannak extrém mélységei, de a prémium rozé úgy 25 euró körül tetőzik. A mézes bödön bejáratánál nagy a tülekedés, a mi „rozékirályunk” is elkészítette már pályaművét (az éretlen piac talán még most is levegő után kapkod). Continue reading “Késik a rozé rendszerváltás”

Hűvösvölgyi ásványvíz – Whispering Angel és tsai

Elnézést kérek azoktól a százezrektől, akik kezüket tördelve várták, hogy valaki megnyugtassa őket: idén is érdemes lesz Whispering Angellel megoldani a medenceparti hidratálást. Nemcsak az én hibám, hogy a nyugtató szóval átcsúsztam az őszbe (a magyar kontingens csak valamikor július közepén futott be). A viccet félretéve, már tavaly is ámulva bámultam, hogy a magyar piac újgazdag szegmense milyen sebességgel szippantja fel az instagrambarát státuszszimbólumot.   Continue reading “Hűvösvölgyi ásványvíz – Whispering Angel és tsai”

Rozé-szemezgető

A magyar rozé szépen megrekedt a borhierarchia alsó osztályában. A 25 000 forintos Dúzsi rozé valószínűsíthetően nem bizonyul többnek, mint egyszer elsüthető figyelemfelkeltési akció, a rózsaszín bor komolyítására tett kísérletek valahogy nem igazán szaporodtak el az évek során. Ismert névvel majd 2000 Ft a nyitó ár, de befutottért is legfeljebb pár százassal kell többet fizetnünk.

Continue reading “Rozé-szemezgető”

Instant szerelem – Chateau de Pibarnon

A bort a sztori adja el. Hangzatos szlogen, de én ahányszor hallom, muszáj azonnal hozzátennem: az első palackot. A második az már egészen más tészta, összehasonlíthatatlanul komolyabb döntés eredménye, valóban hosszútávú következményekkel. Lehet akármilyen sziporkázó a sztori, amennyiben a bor nem játszik alá, a pincelátogatás szép emléke, meg a borászat megkapó története gyorsan köddé válik. Nagy ritkán azonban találkoznak a szálak, a hely, a borász, a filozófia, a történet és a borok varázsszőnyeggé szövődnek össze, és a szerencsés fogyasztót a hetedik mennyországba röpítik. Körülbelül egy tucatnyi Chateau de Pibarnon bort megkóstolva korai lenne kijelentenem, hogy a varázsszőnyeg felszállásra kész, de szerintem ennek csak bürokratikus akadályai vannak. Continue reading “Instant szerelem – Chateau de Pibarnon”