Chapoutier Magyarországon

Michel Chapoutier egy lelőhetetlen dumagép, egy kisvárosi polihisztor, egyúttal vaskezű birodalomépítő és üzleti zseni, a biodinamika úttörője és faltörő kosa Észak-Róniában. Ránézésre meg nem mondanánk, de a szemüveges, joviális fizimiska vérszomjas ragadozót rejt: karrierjét azzal kezdte, hogy 25 évesen megpuccsolta a faterját, a cégtulajdonos nagyapa egy generációt átugorva neki adta át a családi vállalkozás irányítását. Könyörtelenségére jellemző, hogy amikor először kapott 100 pontot Robert Parkertől, és hirtelen reflektorfénybe került, másnap körbeírt a kereskedőknek, hogy az apja által készített borokat semmisítsék meg, ad helyettük másikat. Az idő őt igazolta, az M. Chapoutier ma világmárka, és alig akad olyan kontinens, ahol ne lenne minimum egy közös borászata valakivel. Continue reading “Chapoutier Magyarországon”

Ahol a tudomány áll – Yves Cuilleron St-Joseph “Les Pierres Sèches” 2018

A syrah és Észak-Rónia az egyik olyan páros, amitől ma is felcsillan a szemem, itt a zabálni kell úgy találkozik a szokni kellel, hogy a dopamin- és az adrenalinkiválasztódást tartósan a felső tartományba küldi. A bennszülött syrah köztudottan veszélyes kis dög, csúnyán visszaharaphat, de én nem tudom megállni, hogy ne piszkáljam. Az évek során rengeteg borászattal tettem próbát, ám az izgalmas, megbízható és megfizethető közös metszetébe mindössze kettőt könyveltem be: Stephane Ogier és Yves Cuilleron. Continue reading “Ahol a tudomány áll – Yves Cuilleron St-Joseph “Les Pierres Sèches” 2018”

Ebből egy hülye is tudna jó bort készíteni – Gróf Buttler Nagy-Eged Syrah

Van egy távoli ismerősöm, aki némi erőfeszítés árán talán a barátom is lehetne. Amerikában él, és én még soha nem jártam Amerikában, valószínűleg már nem is fogok. Ő a legnagyobb borszakértő, akivel valaha találkoztam. Mindent kóstolt oda és vissza, miközben a legszebb amerikai hagyományoknak megfelelően igazi antisznob. És ahogyan az boros körökben feltűnően gyakran fordul elő, elsőrangú elme. Amikor nagy ritkán valamilyen kérdéssel fordulok hozzá, nyomdakész esszékben válaszol, ami egyszerre tölt el örömmel és bánattal. Örülök, mert tanulságos a tartalom és megtisztelő a figyelem, elkeserít, mert szembesít azzal, hogy az én lehetőségeim milyen szánalmasan szerények, és hogy az elhivatottság bennem mennyivel halványabban pislákol. Continue reading “Ebből egy hülye is tudna jó bort készíteni – Gróf Buttler Nagy-Eged Syrah”

Kisokos – Syrah d’Ogier 2017

Nem is olyan régen még reális forgatókönyvnek tűnt, hogy a bársonyos hangú, ausztrál behemót, a shiraz kiszorítja, felfalja a tikszaros, reszelős és vézna syrah-t. Aztán fordult a kocka, az elhízásra hajlamos, sziruposan édes, egyszerre gyomorkeserűt és portóit idéző invazív alfaj elvesztette divatdiktátori szerepét, és ma már éppen annyira snassznak számít, mint a vajas, pattogatott kukoricás chardonnay. A trendforduló látványos jele, hogy Ausztráliában is megjelentek a syrah-k címkén és palackban. De ehhez – sok egyéb tényező mellett – az is kellett, hogy az észak-róniak kiganézzák a baromfiudvart, és a nagy apellációk peremkerületeiből is megbízhatóan jó és megfizethető borokat készítsenek. Continue reading “Kisokos – Syrah d’Ogier 2017”

Észak Dél ellen

Egy dél-róni kóstolóhoz egyeztettük a mezőnyt, amikor borgyűjtő barátom megpendítette, hogy egy közös ismerősünk szerint a legjobb dél-róni sem versenyezhet egy közepes észak-rónival. Ez első hallásra inkább kiskamaszos nagyotmondásnak, mint megfontolásra méltó állításnak tűnt. Második hallásra is, végül mégis úgy döntöttem, hogy egyrészt vakteszt a tudás anyja, másrészt elvan a gyerek, ha játszik – azaz miért is ne, tegyünk egy próbát! Continue reading “Észak Dél ellen”

Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018

Minervois-hoz az Auchan és a Vignobles Jeanjean hozta meg a kedvemet. Jellemzően dél-róni fajtákkal dolgoznak, grenache, syrah, mourvedre és carignan. A változatos domborzati viszonyok miatt hiba volna nagyobb ívű általánosításokba bocsátkozni, de, mint Languedoc általában, ez is kiváló vadászterület a nagy áruházláncok által felbérelt master of wine-oknak (és összehúzott nadrágszíjjal élő kelet-európai kispolgároknak). Continue reading “Trófea a perifériáról – Chateau de Fauzan Minervois 2018”