Nincs többé menthetetlenül dugós bor

Nem dugós dugó

Először azt hittem, hírlapi kacsa, de nem, csupán annyi történt, hogy a tudomány most érte utol a népi vajákosságot. Ahogyan elődeink fűben, fában az orvosságot, úgy találja meg a modern városlakó a szájvízben, szigszalagban vagy éppen folpackban a megoldást. Ez utóbbinak, a polietilén háztartási frissentartó fóliának most már papírja is van róla, hogy alkalmas a TCA-fertőzés, közismertebb nevén a dugósság tüneteinek enyhítésére.

Continue reading “Nincs többé menthetetlenül dugós bor”

Lehet egy bor erkölcstelenül drága?

Szepsy István és a szuperaszúk (fotó: https://www.facebook.com/photo?fbid=10217074710760071&set=gm.406515730384591)

Valószínűleg nemcsak nekem szúrt szemet, hogy Szepsy István 180000 forintos aszúval jelent meg a piacon. Tekintettel arra, hogy a borászlegenda súlyos eladási gondokkal küzd – a 2018-as évjárat beragadása miatt pl. az 2019-es évjárat száraznak szánt borait lepároltatta -, a parcellaválogatott aszúk árazása nemcsak szemet szúr, hanem szöget is üt a fejbe. És ha ehhez hozzávesszük Tálos Attila közelmúltban adott interjújának azt a kitételét, hogy a Bortársaság évente kb. 300 palackot ad el a 30000 forintnál drágább borokból, akkor be kell ismernem, hogy teljesen elveszítettem a fonalat. Ez valami agyafúrt üzleti mesterfogás? Ha nem fogy, adjuk drágábban? Készletsöprés szenzációs árakkal? Continue reading “Lehet egy bor erkölcstelenül drága?”

Szabadul a burgkurvák stricije

Rudy Kurniawan fénykorában (fotó: www.winespectator.com)

Nagyjából két hete szabadult kilenc évnyi börtönbüntetés letöltése után minden idők legzseniálisabb borhamisítója, Rudy Kurniawan. A szabadulás nem szó szerint értendő, csupán átszállították az El Paso-i Bevándorlási és Vámügyi Hivatal szintén minibármentes lakosztályába, ahonnan valószínűleg visszatoloncolják Indonéziába. Egy a New York Postban megjelent cikk már felvetette, hogy Rudy lehetne a társadalom hasznos tagja, folytathatná legálisan is a borhamisítást, hiszen biztosan van kereslet egy olyan tehetségre, aki bizonyítottan képes kommersz borokból a bortörténelem legendás tételeihez megszólalásig hasonló borokat kikeverni. Rudy elképesztő történetéből könyv (In Vino Duplicitas) és dokumentumfilm (Sour Grapes) is készült, és annak idején mi is próbáltuk kibogozni a szálakat. Continue reading “Szabadul a burgkurvák stricije”

Horpad a piac – V-alakú belábalás

A világjárvány következtében bevezetett karantén, utazási korlátozások, csődök és elbocsátások tartós és mély válságot vetítenek előre. A fizetőképes kereslet csökken, a vásárlók visszatérnek az alapokhoz – a liszt, az élesztő és a wc-papír kiszorítja a fogyasztói kosárból a pármai sonkát és az avokádót. A Varga-fogyasztók papírdobozos dupla magnumra, a Takler-fogyasztók Telekire downgrade-elnek. Legalábbis ez a papírforma. Continue reading “Horpad a piac – V-alakú belábalás”

Eger, a legendák, csillagok és szentek földje

Az egri Richard Gere – Kovács J. Nimród (fotó: kovacsnimrod.hu)

Tamlyn Currin Caroline Gilby trónjára tör. Gyors egymásutánban a harmadik cikke jelenik meg magyar borvidékekről és borászatokról. Számomra rejtély, hogy a meglátogatandó pincéket milyen algoritmus sorsolja ki – Somlót pl. egyetlen borászat képviseli: Kolonics Károly, Sopront szintén: a Pfneisl nővéreké, Villányt kettő: Gere Attila és a Heumann-család –, ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy szorgosan jegyzetel és nagyvonalúan pontoz. Egerben a szokásosnál nagyobbat merít, igaz, a választás logikája itt is fuzzy: Tóth Ferenc, Kovács Nimród, Ostoros és St. Andrea. Continue reading “Eger, a legendák, csillagok és szentek földje”

Hogy kerül a borba benzin?

Vannak riesling-rajongók, akiknek benzin-szag nélkül nem is riesling a riesling. Jamie Goode, a bőbeszédű bortudós azonban kertelés nélkül bevallja, hogy ő nem szereti a dízelt/petrolt/kerozint a borban. Én tűröm, de nem támogatom. Szerintem kis dózisban fokozza a komplexitást, nagy dózisban megöli. Goode értekezéséből kiderül, hogy a petrol nem a riesling monopóliuma, de az asszociáció nagyon is megalapozott. Continue reading “Hogy kerül a borba benzin?”

Cabernet a király – szőlőfajták top 10

Cabernet sauvignon (fotó: womacknursery.com)

Kym Anderson professzor és Dr Signe Nelgen az Adelaide Egyetem oktatói most hozták nyilvánosságra a világ szőlészeti és borászati helyzetét felmérő adatbányászatuk eredményét. A tanulmány a 2000-2016-os időszak számadataira alapoz, és jó néhány meglepő tényt hozott felszínre. Continue reading “Cabernet a király – szőlőfajták top 10”

A fogyókúra áldozatai

Legalább másfél évtizede élünk a kalóriaszámlálás jegyében, állítja James Lawrence. Az ezredforduló környékén vált a jó ízlés axiómájává, hogy az érettség mozgalom túlnyerte magát, a klasszikus erényeket, az egyensúlyt, az eleganciát, a lendületet feláldozták a magas alkoholú, testes borok oltárán. Az érett szőlő érdekében bevezetett kismillió szőlészeti újítás, a hozamkorlátozástól a lombfal igazgatáson át – a pincetechnológia csodafegyvereiről most ne is beszéljünk -, brutális erejű szövetségesre talált a globális felmelegedésben. A 14,5% lett az új 13%, a friss gyümölcs helyére a beszáradt lekvár lépett, az innivalóból tömény szesz, a salátából chutney lett. Continue reading “A fogyókúra áldozatai”

A helyi fajták apostolai – Heimann-borok Jancis Robinsonnál

Jancis Robinson oldalán több, mint 20 ezer karakteres megaposztban ismertetik és méltatják a szekszárdi Heimann pince történetét és borait. Minden bizonnyal ez a leghosszabb és legalaposabb írás, ami valaha megjelent Heimannékról. A családon kívül a kékfrankos és a kadarka kap főszerepet, de szó esik Heimann Ágnes organikus kiskertjéről és lecsójáról is. A már jólismert kadarka-klón kísérlet után Heimannék most a kékfrankost – összesen harminc klónt, részben Ausztriából és Németországból – készülnek hasonló nyúzópróbának alávetni. „Az elmúlt 30–50 év a nemzetközi fajtákról szólt, de beláttam, hogy át kell térnünk a helyi fajtákra”, mondja id. Heimann Zoltán. Continue reading “A helyi fajták apostolai – Heimann-borok Jancis Robinsonnál”