Faggattak volna úgy hét évvel ezelőtt a magyar cabernet sauvignonokról, valószínűleg fanyalgás lett volna a reakcióm. Az eredetiért, a bordeaux-iért világéletemben rajongtam (tekintsünk el egy pillanatra a ténytől, hogy a világ legismertebb borvidékén házasítások készülnek, nem is igazán a fajta itt a lényeg), ettől azonban a hazai változatok gyakorta olyannyira eltérő és számomra kevésbé tetsző karakterrel bírtak, hogy nem is értettem, hogy készülhetnek ugyanabból a szőlőfajtából – és itt nem csupán a villányi-szekszárdi vonalra gondolok. Ma már biztos vagyok benne, hogy a stílusbeli szakadék magyarázatában a magyar tölgy(hordó) használata kapná az első bekezdést. Continue reading “A fa teszi a bort?” →