Láttam a rock and roll jövőjét

A legdurvább eset az, amikor egy művész találkozik egy másik művész művészetével és saját középszerűségére ráébredve feladja karrierjét. Aztán van az a verzió, hogy a másik művész művészete magába szippantja és önmagát feladva rajongó epigonként folytatja. Jon Landau esete Bruce Springsteennel sajátos variáció erre a témára, happy enddel. Landau műkedvelő rocker és a Rolling Stone magazin zenei rovatvezetője volt, amikor pályája hetedik évében egy Bruce Springsteen koncert megváltoztatta az életét. De nemcsak az övét.

Continue reading “Láttam a rock and roll jövőjét”

Ungarische Riesling

Túl régóta látom és túl közelről nézem a témát ahhoz, hogy a pontok valamilyen könnyen beazonosítható alakzatba rendeződjenek. A magyar riesling olyan, mint a magyar riesling, nagy ritkán azonban egy német is eszünkbe juthat róla. A termelők lankadatlan lelkesedésének köszönhetően a mezőny gyarapodik, a színvonal emelkedik, a fejlődés nem látványos, de töretlen. Azt pl. bátran ki merem jelenteni, hogy a magyar chardonnay bajnoksághoz képest ez már majdnem a Bundesliga.

Continue reading “Ungarische Riesling”

Egy élet tapasztalata

Pedro Ballesteros MW, a talán legismertebb spanyol boríró tartott egy mesterkurzust a Rioja Centennial Celebration keretében. Az előadáson Andrew Jefford is jelen volt és a Decanter e havi számában saját kommentárjaival ellátva beszámolt Ballesteros gondolatairól. A cikket többször is elolvastam, és végül nem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy Jeffordhoz hasonlóan én is széljegyzetekkel lássam el Ballesteros megállapításait.

Continue reading “Egy élet tapasztalata”

Szinte majdnem – Etyeki Kúria

A cím saját sufnituning kísérletem, hogy az Oasis által halhatatlanná tett „definitely maybe” szófordulatot átültessem magyarra és azért rángattam ide, mert a „Milyen az Etyeki Kúria?” kérdésre ez jutott elsőre eszembe. Kicsit hosszabban: szinte majdnem mindig jó. Ha felülünk a villamosra, ami a Semmiképpen Sem Rossztól a Feltétlenül Jóba visz, akkor a végállomás előtt eggyel kell leszállnunk. Sokkal jobb, mintha az egész távot végig kellene kutyagolnunk a hőkupola alatt, viszont enyhén bosszantó, amikor egy megállóval a cél előtt leszállítanak a légkondicionált szerelvényről. Egy fontos apróságról persze ne feledkezzünk meg: az árak is közelebb esnek egy buszjegyhez, mint egy sofőrös Flying Spurhöz.

Continue reading “Szinte majdnem – Etyeki Kúria”

Jól elköltött pénz – Villa Gyetvai

A kékfrankos kíváncsivá tett, a borszerda pedig tompította az esetleges pofára esés fájdalmát. A Villa Gyetvai Balatonfüred egyik legcsinosabb kecója, a külcsíny, a belbecs és az időszaki kiállítások egyaránt dicsérik a tulajdonos ízlését és anyagi helyzetét. De vajon honnan akasztott le Gyetvai Zsolt egy ennyire tehetséges borászt, akiről én soha korábban nem hallottam?Amennyiben a klubtulajdonos a csapatösszeállításba nem szól bele, csak a lóvét virítja, akkor a szakmai sikerekért Demjén Gábort illeti elismerés.

Continue reading “Jól elköltött pénz – Villa Gyetvai”

A CEO, a bulibáró és a kínos nagybácsi

Pauline Vicard

Nyolcezer éven át nem volt kérdés, hogy miért iszunk bort. A borfogyasztás kulturálisan mélyen be volt ágyazva. Az istenek itala, a szertartások, ünnepek, lakomák elmaradhatatlan kísérője, a hosszú élet titka, a rang és a hatalom szimbóluma. Csakhogy semmi sem állandó, ahogy a kultúrák fejlődnek, változnak, úgy hullámzik a fenti érvek súlya és érvénye. Meglepődnénk, ha valaki ma azt állítaná, hogy azért iszik bort, mert közelebb akar kerülni az isteni világhoz. És éppen a szemünk előtt játszódik a csata, amelyben a bor vesztésre áll az egészségkultusszal szemben. Így az sem zárható ki, hogy az erózió idővel eléri azt is, amit ma a borfogyasztás fő okának gondolunk, vagyis, hogy összehoz, összeköt, jókedvre derít, feldob és megolajozza a beszélgetéseket. Mi lesz, ha ez a tartóoszlop is repedezni kezd és végül ledől?

Continue reading “A CEO, a bulibáró és a kínos nagybácsi”

Hogy jön Tokaj az Etnához?

A szőlő nem eszik földet, csákányszerű metszőfogaival nem aprítja a bazaltot vagy gránitot. A szőlő legfeljebb fröccsöt hörpöl szívószállal, amit a talajban élő és ásványi anyagok lebontására képes baktériumok és gombák voltak szívesek elkészíteni neki. Hogy hol milyen baktériumok és gombák dolgoznak a söntésben ez kétségtelenül függ attól, hogy földrajzilag hol járunk. De az anyaföld hatása annyi áttételen és változón keresztül jut el a borig, hogy nagy merészség lenne bármit, amit kóstoláskor érzünk ásványi elemekhez kötni.

Continue reading “Hogy jön Tokaj az Etnához?”