Nincs érkezésünk posztot írni minden kipróbált borról, de hogy ezeknek mégis nyoma maradjon, havi naplózásba kezdünk. A legfrissebb leírás legelöl, folyamatosan bővítjük a listát.
Országimázs
Gyors egymásutánban három magyar vonatkozású cikk is megjelent Jancis Robinson oldalán. Időrendben az első, a „Miért lett a furmint száraz?” alapvetően Tokajjal foglalkozik. A második a John Szabo-féle „Vulkanikus Borok Versenye” díjazottjairól és a magyar vulkanikus termőhelyekről szól (egy kis osztrák átnyúlással). A harmadik egy vendégposzt egy londoni magyartól, Lilla O’Connortól, aki 2014 óta képvisel magyar borászatokat Nagy-Britanniában és olyan ügyfelei vannak, mint Barta Károly, a St. Andrea, Gere Attila vagy Kovács Nimród.
A folpack-trükk
Három héttel ezelőtt vendégeket fogadtunk és mikor máskor fordult volna elő velem először, hogy egy garantáltan TCA-mentes, technikai parafadugóval zárt palack dugós lesz. A bor egy vaktesztben lett volna fontos szereplő, és a dolog sportértékét tovább növelte, hogy korábban, gyors egymásutánban kétszer is kóstoltam minden probléma nélkül. Le voltam törve, mint a bili füle. A defektes palack aztán valahogy elkerülte a figyelmemet és csak két héttel később vettem észre, hogy még mindig ott van a spájzban egy béna kis alkalmatossággal lezárva. Hirtelen ötlettől vezérelve behűtöttem, és újra megkóstoltam. A két hét ridegtartás meg sem kottyant neki. Sajnos, a TCA-nak sem.
Tizennégy éves kadarka – Bock Selection 2012
“Már csak három palack maradt a pincében. Szép volt annak idején, de mi sem kóstoltuk évek óta. Majd te megmondod, hogy iható-e még” – ezzel a kezembe nyomott egy 2012-es kadarkát Érsek Tamás (horeca menedzser, Bock Pince).
Continue reading “Tizennégy éves kadarka – Bock Selection 2012”
Bott Frigyes 2.0
Én elakadtam a natúri úton. Zavar, hogy a kén hiánya homogenizál. Ha vannak az egyformaságon belül árnyalatok, azok sem egy szép szín árnyalatai. Élesztő, sör, cider, ilyesmi. Mondanám, hogy kóstolva jobb az összkép, de itt is jut három gerenda a szembe: borotvaéles savak, újraerjedés és cincogó egerek. Inkább meghazudtolása ez, mint beváltása a nagy ígéretnek, hogy ti. „kén nélkül tisztábban látszik a terroir”. Engem teljesen váratlanul ért, amikor Bott Frigyes elindult ebbe az irányba. Pont ő? Pont te is?
Elzász, próbafúrás, aranyláz
Bormarketing tankönyvekben alaptétel, hogy a siker titka az egyértelmű üzenet. Minél egyszerűbb, annál jobb. Az 1 borvidék=1 fajta pl. nagyon tuti, az 1 ország=1 fajta maga a jackpot. Ha valakit nem győzött volna meg az új-zélandi sauvignon blanc vagy az argentin malbec világsikere, akkor elrettentő ellenpéldaként Elzászt szokták felhozni. Kétségtelen, hogy Elzászban az identitással és az eladásokkal is vannak gondok, de ha valaki, akkor ők joggal hivatkozhatnak a nehéz gyerekkorra. A kis Elzászt hol az apja, hol a nevelőapja verte.
Moseli örömének
Decemberben már kaptunk egy toszkán útinaplót Frank Pétertől. Most echte bennfentes tippekkel szolgál, mivel frankfurti lakosként a Mosel számára hazai pálya, ráadásul, megrögzött rieslinghead, akit sem a kor, sem a maradékcukor nem ijeszt meg. A továbbiakban övé a szó és a fotók többsége. Continue reading “Moseli örömének”
Gizella gazella
Fölösleges lenne bő lére ereszteni és tulajdonképpen hírértéke sincs, konstatálni mégis fontos: folytatódik a nyerő széria. Liverpool-drukkerként mélyen belém égett Roy Keane februári filippikája, miszerint a Liverpool rossz bajnok (az állítás igazságértékét nem befolyásolja, hogy ezt kimondani senki másnak nem eshetett ilyen jól). Kétlem, hogy a Gizella Cuvée-nek lennének ellendrukkerei, de ha vannak, a rossz bajnokozással akkor is várniuk kell: a valószínűtlenül jó 2023-as után jött a valószínűtlenül jó 2024-es és most itt van a valószínűtlenül jó 2025-ös. Continue reading “Gizella gazella”
Jegyezd meg e nevet: Lázár János
Nem annyira pikáns, mintha Orbán Viktornak hívnák, de azért megértem, hogy a feleségem összerezzent, amikor a postás kopogtatott az ablakon és közölte, hogy Lázár Jánostól kaptunk csomagot. Utólag könnyű okosnak lenni: a Lázár egyáltalán nem ritka családnév, a János pedig valamikor az Istvánnal és Lászlóval versengett a keresztnév toplistán, vagyis elég sok Lázár János életét keserítheti meg, hogy a legendás vadász, vasutas és varieté színész árnyékában élnek.
Egy fogfájás nem állhat közénk – Josep Grau 2023
Hosszú pincelátogatói karrierem kudarcainak sorában is díszhelyet érdemel a montsanti Josep Grau Viticultornál tett villámvizit. A Barcelonától nem messze fekvő Priorattól nem messze fekvő Montsant légvonalban is kétezer kilométer Szegedtől, szóval, nem az a hely, ahová csak úgy leugrik az ember a hétvégén. Ismerve barátaink borízlését, elismerve Priorat mint táj és terroir egyedülállóságát tavaly ide szerveztem egy bortúrát és ennek volt a nyitánya Josep Grau pincéjének felkeresése. Bár lehet abban is ráció, hogy az ellenféllel rugatjuk az első gólt, aztán heroikus küzdelemben megfordítjuk a mérkőzést és magunk mögé állítjuk a közönséget, én ennyire nem vagyok bátor, inkább az „adjuk meg az alaphangot egy gyors góllal, aztán kontrákból rámoljunk be még féltucatot” taktikát szeretném követni. Continue reading “Egy fogfájás nem állhat közénk – Josep Grau 2023”
You must be logged in to post a comment.