A probléma adott: kevesebben isznak bort, akik isznak, kevesebbet isznak. Az ágazati megmondóemberek lázasan keresik az okokat és ontják a mentő ötleteket. Életérzés, borturizmus, wellness? A kóstolási jegyzetekben gyakrabban kellene leírni, hogy kúl, epik, ütős, és ritkábban, hogy pomelo, tőzegáfonya és cserszömörce? Szedjük ízekre a tudományos kutatások eredményeit? Gúnyolódjunk az egészségiparon? A száraz januárra küldjük rá a kefekötő februárt? Continue reading “It’s the demográfia, stupid”
Palaland – Moseli körút
A Mosel palafalak határolta, víz vágta, girbegurba folyosó. A látvány minden második kanyarban lélegzetelállító. És ez akkor sem változik, amikor a természeti tájat épített környezet bontja meg (na jó, a Mosel-híd kérdőjeles). Bernkastel-Kues a mézeskalács-házakkal olyan, mintha mesekönyvből vágták volna ki (karácsonykor erre alaposan rá is játszanak). Scrooge legyen a talpán, aki képes itt a városnézést mosolytalanul lehozni. Szerintem nincs még egy hasonlóan szép borvidék (talán a Douro közelíti meg), és ha a tájhoz a borokat is hozzáadjuk, akkor egyenesen verhetetlen úticél.
Bornapló, 2026. szeptember – október
Nincs érkezésünk posztot írni minden kipróbált borról, de hogy ezeknek mégis nyoma maradjon, havi naplózásba kezdünk. A legfrissebb leírás legelöl, folyamatosan bővítjük a listát.Aranyláz a nyomortanyán
A múlt század második felében Languedoc volt a francia bor nyomortanyája és puskaporos hordója, amit segélyekkel próbáltak felszámolni. Azért mondom, hogy felszámolni és nem felemelni, mert a kivágási támogatást nehéz lenne vállalkozásélénkítésnek látni, inkább a sóval behintés humánus formája. A gettótlanításból, úgy tűnik, jól jöttek ki, mert a franciák kétfejű Robert Parkere, Bettane és Desseauve már „új Kaliforniaként” hivatkoznak Languedoc-ra. Bár nem teljesen világos, hogy mire gondoltak – vadnyugat, aranyláz? -, Kalifornia biztosan nem a nyomortanya szinonimája. Continue reading “Aranyláz a nyomortanyán”
Az új burgundi íze – Charles Lachaux Cote De Nuits Villages “Aux Montagnes” 2023
“Minek változtatni azon, ami tökéletes?” – kérdezett vissza Dagadtos, mikor megkerestem azzal, hogy Burgundiában forradalom zajlik, kóstoljuk már meg az újhullámos bort. Azért kapható volt a kóstolóra. Continue reading “Az új burgundi íze – Charles Lachaux Cote De Nuits Villages “Aux Montagnes” 2023″
Francia elegancia magyar löszön
Chardonnay-ban az Etyeki Kúria mellett Légli Géza a másik failproof és fair trade forrás (aki többet is tud, tegye kommentbe, köszönöm előre). Ezzel a borral azonban feljebb tette a lécet. Egy hordónyi kísérlet, ami esetünkben 300 litert és Seguin Moreau-t jelent. Continue reading “Francia elegancia magyar löszön”
Solus 100
100 pontos bort kóstolni mindig csalódás. Kész szerencse, hogy ritkán kerül rá sor. De nehogy azt higgyük, hogy 99, 98 vagy 97 pontos bor esetén jobb a helyzet (nem mintha ez gyakrabban fordulna elő). Az egyik magyarázat, hogy rajtunk kívül mindenki hülye (aki nem, az le van fizetve). A másik, hogy bennünk van a hiba. Az első magyarázatot illik visszakézből elvetni, pedig szorult bele igazság. A másikat illik elfogadni és a pszichés okokat felszínre hozni.
Pátzay-rieslingek
Komoly cégek vagyonokat költenek marketingre, a magyar borász a belső hangot vagy a feleségét faggatja, amikor dupla áron szeretné eladni az olaszrizlinget vagy a kékfrankost. Régebben a presztízsépítést és a kétszeres szorzót latin névvel, súlyos palackkal és dombornyomással oldották meg. Pátzayék a matricás macskaszem és a fekete viaszkapszula mellett döntöttek. A macskaszem 7 éves koromig tartott bűvkörében, a fekete viaszkapszulával nincs közös múltam. Újabban azonban az a kép alakult ki bennem, hogy a színes viasz a natúrborosok törzsi arcfestése és így hasonló jelzőfunkcióval bír, mint a darazsak vagy a szalamandrák sárga-fekete mintázata. A Pátzay Pincénél alacsony kénről vagy hasonló new age túlkapásokról persze szó sincs, annyira indiánok ők, mint Adam Ant. Continue reading “Pátzay-rieslingek”
Szekretár Kadarka 2025
Elég hét évet visszalapoznom, és egy merőben más kép tárul elém a kadarkáról, mint ma. Csodálkozva olvasom saját szkeptikus soraimat, a szerény pontszámokat – mindez már kellően régen megváltozott ahhoz, hogy alig emlékezzek, hogy honnan is indultunk. Continue reading “Szekretár Kadarka 2025”
Az én rózsaszín szemüvegem
Már annyi siratókórust hallottam, akik Európa temetésére gyakoroltak, hogy önmagában ez is elég lett volna, hogy felhorgadjon bennem a résistance. De az a gyanúm, hogy a nárcisztikus vén szociopaták kaptak már annyi időt és teret kimutatni a foguk fehérjét, hogy mostanra a birodalmak és zsarnokaik büdös lehellete mindenkinek elkezdje facsarni az orrát. A cézárizmusnak ebben az új korszakában Európa a józanság és az emberhez méltó élet szigetének tűnik. Nem Európa van válságban, hanem a környező kontinensek. Európa éppenséggel túlnyerte magát: mindenki ide akar költözni/menekülni. Continue reading “Az én rózsaszín szemüvegem”
You must be logged in to post a comment.