Nem először fordult elő velem, hogy egy Györgykovács bor kóstolása után értetlenül néztem szét a magyar rónán: miért csak én zokogok, rivalgok, révedek meg még esetleg Ady Endre? Mások hogyan tudnak szótlanul tovább lapozni, miért nem bontja le és rakja össze őket, úgy emberileg, mint szakmailag? Itt van például, szeretett szerzőtársam, aki az általam csodált 2022-es Olaszrizlinget tárgyilagos hangon leírja (a szó mindkét értelmében) és már ez is előrelépésnek számít, mert somlói borokkal ennél szigorúbb szokott lenni. Continue reading “Györgykovács Montrachet 2023”
A Liverpool berámolt hetet, nekem is illene magasan kezdeni a hetet. Pláne, hogy egyéb okokból el voltam tiltva a betűvetéstől, miközben a mintavételezés zavartalanul haladt és torlódott az anyag. A folyóügyeken belül is kiemelt jelentőségű volt a felsőpulyai Lakompakon realizált nagyvak parti. Szűkebb körben, a nyilvánosság teljes kizárásával tavaly már teszteltük ezt a társasjátékot, és az annyira jól sikerült – értsd: meghökkentőre -, hogy idén új helyszínen és bővített stábbal megismételtük. 
Osztrákéknál nagyot megy a gelber muskateller, nálunk valahogy megye kettő, keleti csoport. Inkább szánalmas, mint vicces századszor is leírni, hogy ittam egyszer egy nagyon jó sárgamuskotályt, az 1995-ös Alana-Tokajt (tudja valaki, mi lett a sorsuk?). És hogy a szánalmasságot tetézzem, számomra máig rejtély, hogy Tokajban miért nem színezik vele a furmintot, hárslevelűt. 
You must be logged in to post a comment.