Oliver Coleman “A magyar Balaton-vidék újjászületése” címmel terjedelmes cikket írt Jancis Robinson oldalára, amihez aztán terjedelmes kóstolási mellékletet csatolt. A szélesen értelmezett Balaton-vidék Zalától a Somlón át Balatonboglárig és Csopakig terjed és Coleman mindenhol talált kedvére való borokat. Az egyenlők között is a legegyenlőbbnek azonban Somló bizonyult, a teszt legjobb bora 17 ponttal és két plusszal a Somlói Vándor pince, Celli-dűlőből szüretelt juhfark-hárslevelű-tramini-olaszrizling-furmint gemischter satz-a lett. (A képen Kis Tamás, a.k.a. Somlói Vándor.) Continue reading “A legjobb balatoni borok”
Tag: juhfark
Zokni kihívás
A Liverpool berámolt hetet, nekem is illene magasan kezdeni a hetet. Pláne, hogy egyéb okokból el voltam tiltva a betűvetéstől, miközben a mintavételezés zavartalanul haladt és torlódott az anyag. A folyóügyeken belül is kiemelt jelentőségű volt a felsőpulyai Lakompakon realizált nagyvak parti. Szűkebb körben, a nyilvánosság teljes kizárásával tavaly már teszteltük ezt a társasjátékot, és az annyira jól sikerült – értsd: meghökkentőre -, hogy idén új helyszínen és bővített stábbal megismételtük. Continue reading “Zokni kihívás”
Egy juhfark mindenek felett
Valamikor régen, amikor a tiktokról még a vekker vagy a mentolos bogyó jutott az emberek eszébe, Matt Kramer írt egy cikket arról, hogy egy bor megértéséhez négy palackon át vezet az út. Azért négy, mert ennyi stáción kell végigmennünk: megerősítés, kétely, méltányolás és megértés. Continue reading “Egy juhfark mindenek felett”
Tündekovácsok kalapálták össze a legjobb magyar bort
Jancis Robinson közép- és kelet-európai helytartója sajnos egy grafomán időrabló. Lehet, hogy kiválóan ért a borokhoz, de ahogyan és amennyit ír, az minden lehetséges erényét visszamenőleg lenullázza. Rejtély, hogyan köthetett ki egy istállóban Jancis Robinsonnal, aki kóstolási jegyzeteiben a lakonikus semmitmondást fejlesztette tökélyre. Hozzá képest Tamlyn Currin a bemeszkalinozott francia szürrealista költő, akit felkap a tudatfolyam és öt-hat többszörösen összetett mondatnál hamarabb soha nem tesz le. Neki minden aromajegyre van legalább három szinonimája és ugyanennyi gyerekkori emléke. Continue reading “Tündekovácsok kalapálták össze a legjobb magyar bort”
Adjátok vissza a savaimat! – Tornai Prémium Juhfark 2019
A Dunántúl legjobb borkereskedésében találtam végre Tornai Prémium Juhfarkat, ráadásul 2017-est. Bizonytalan időket élünk, ezért csak két palackkal vettem. A nagy találkozás örömére rögtön fel is bontottam az egyiket; izgatott, hogy mennyire helytálló a párhuzam, amit a friss Frissel vontam. Az első kortyok után zavartan bámultam magam elé: vagy én vagyok komplett hülye, vagy ez a bor befelé öregszik, kifelé fiatalodik. Continue reading “Adjátok vissza a savaimat! – Tornai Prémium Juhfark 2019”
Három euró, harminc cent – Tornai Friss Juhfark 2019
Tavaly volt egy emlékezetes Tornai Juhfark akció a Lidlben. A 2017-es Prémiumot adták kínosan alacsony áron. Azóta vadászok rá vagy az utódjára, mindhiába. Talán találtak neki a magyarnál jobb piacot, én mindenesetre csak a „friss” sorozattal találkozom (azzal viszont megégettem magam legutóbb). Most megint akció van a Lidlben, igaz, nem a Prémiumot, hanem az olcsóbbikat adják alig több, mint 3 euróért. Somlói juhfarknak ez is dömpingár-közeli. Continue reading “Három euró, harminc cent – Tornai Friss Juhfark 2019”
Miért nem vesszük észre? – Somlói Juhfark
Ha azt mondom, a juhfark egy eredeti fajta, akkor nem mondtam sokat, főleg nem újat. Az első poszt-karantén kóstolónkon inkább azon lepődtünk meg, hogy mennyire kikupálódott. Az élmény és az árak is azt mutatják, hogy a juhfark komolyan van véve. Sikerült a régebben félt/tisztelt savakat megszelídíteni/integrálni, és ezzel a jobbak a legjobb magyar fehérek szintjére emelkedtek. A képet egységesnek nem mondanám, de ez a 6 palack nem húzott jobban szét, mint tette volna hat tokaji furmint vagy szekszárdi kékfrankos. Continue reading “Miért nem vesszük észre? – Somlói Juhfark”
Kótyavetye – Tornai Prémium Juhfark 2017
Én nagyon tudok örülni, amikor jó borral találkozom baráti áron. Néha azonban előfordul, hogy a bor több, mint jó, az ár pedig alacsonyabb, mint baráti, és ilyenkor az örömbe lassanként szégyen vegyül: sajnálom őket, hogy a munkájukat ilyen kevésre tartja a világ. Mintha én is meglopnám őket. Continue reading “Kótyavetye – Tornai Prémium Juhfark 2017”
Going for a song – Tornai Prémium Juhfark 2017
I’m as happy as the next guy to find a good wine at a reasonable price. However once in a blue moon the wine is more than good and the price is less than reasonable and this is when my happiness gets laced with remorse: I feel sorry for the winemaker, as if the world has let him/her down by failing to appreciate their achievements. I feel like witnessing a mugging and then helping myself to the spoils left around. Continue reading “Going for a song – Tornai Prémium Juhfark 2017”
Bárány – Kreinbacher Juhfark Selection 2016
A 2015-ös az egyik kedvenc hazai borom volt 2018-ban. Látva, hogy 2016 itthon – és Ausztriában – milyen remek évjárat lett fehérben, nem tűnt alaptalannak az a reményem, hogy ez még nagyobb dobás lesz. Sajnos, a kis lépés is csak hátrafelé jött össze. Continue reading “Bárány – Kreinbacher Juhfark Selection 2016”
You must be logged in to post a comment.