Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
A 2016-osok visszakóstolása után nyugodt szívvel készültem szegedi barátaimnak megmutatni a 2017-eseket. Hatot kóstoltunk vakon heten. Beváltották a reményeket? Esélyt sem kaptak, hogy csalódást okozzanak. Continue reading “Jó az öreg a háznál – Csopaki Kódex 2017”
The retasting of some of the 2016s fully justified my high hopes for the Csopak Kódex wines so I was in bullish mood when our little circle set off for the 6 wine flight. Were my expectations fulfilled? Yes and no. Continue reading “Older and wiser – Csopaki Kódex 2017”
A hónap végén vakteszten fogjuk kóstolni a 2017-es Csopaki Kódex-borokat. Ezt a mostani triót egyfajta főpróbának szántam. Na jó, őszinte leszek: inkább ellenpróbának. Azon belül is kétfrontos ellenpróbának. Én példamutatónak találom a Csopaki Kör munkáját, és amilyen mázlim van, még a borokat is szeretem. Ennek a látszólag eszményi felállásnak is megvan a maga buktatója: mi van, ha az eszem vezet az orromnál fogva? Azaz néha megkísért a kétely: tényleg olyan jók a borok vagy csak az én hozzáállásom kerekíti a pontszámokat fölfelé? Continue reading “A folytatás előzménye – Csopaki Kódex 2016”
Ha az ember valamit megszeret, az kissé olyan, mintha nevére is venné. Kritikusnak nem szerencsés állapot, ugyanakkor fontos jelzés, hogy maradt még benne gyúlékony anyag. A 2016-os Sabar Olaszrizlinget annyira szerettem, hogy egyrészt kartonszám fogyasztottam, másrészt féltettem: rosszul esett volna, ha rosszat olvasok/hallok róla. A 2017-es megengedi, hogy a féltésből kicsomagoljam magam. Continue reading “Házi kedvenc – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017”
When you fall in love with something it’s a bit like adopting it. Not the best stance for a critic but I have comforted myself by the thought that it’s a sign of still being passionate about wine. I loved the 2016 Sabar Olaszrizling so much that not only have I emptied at least a dozen bottles over the last 18 months but I have also got protective about it: I was frightened by the idea that some people might diss it. The 2017 lets me out from this self-imposed cage of affection. Continue reading “Pet – Sabar Olaszrizling Birtokbor 2017”
Amikor a Mitiszol? fesztiválon Franz Weningerrel beszélgettem, valahogy szóba került, hogy néhány palack Saybritz kékfrankos fellelhető még a borászat webshopjában. Ekkor említette, hogy most került forgalomba a ’17-es olaszrizling, és az milyen bitang jó bor lett. Continue reading “Osztrák olasz – Weninger Saybritz Welschriesling 2017”
A modern magyar borászat egyik oszlopa, a “Szemelt Rizling” (ahogy eredetileg hívták) olyan, mint egy jó barát, mindig számíthatunk rá. A 2017-es nem hozza az előző évjárat acélos eleganciáját és botritiszes komplexitását, de ettől még megnyerő bor jó áron. Continue reading “Hosszútávfutó – Szeremley Rizling 2017”
A stalwart of the modern Hungarian wine scene “Szemelt Rizling” as it used to be known is like an ever reliable friend, it just never lets you down. The 2017 may not have the nervy elegance and the botrytise induced complexity of the 2016 but it’s still a pleasant wine and represents good value. Continue reading “Endurance – Szeremley Rizling 2017”
Én nem tudtam, hogy a balul végződött Laposa/Bazaltbor projekt díjnyertes/tájseb borászati feldolgozója Pátzay “Veritas” István új borászatának lett a főhadiszállása. Akit érdekelnek az előzmények, az itt olvashat az első szakításról, aki pedig a jelenre/jövőre kíváncsi, az kattintson ide. Continue reading “Nagyi is back – Pátzay Bazaltkő Rizling 2017”
Until recently I was unaware that the award-winning/much-maligned winery of the fatally flawed Laposa/Bazaltbor project has been purchased by the CEO of Veritas, István Pátzay and it now functions as the HQ of Villa Pátzay. In case you missed the acrimonious Laposa/Bazaltbor divorce, click here , and if you want to know more about Villa Pátzay, click here. Continue reading “Granny is back – Pátzay Bazaltkő Rizling 2017”
You must be logged in to post a comment.