Chardonnay-ban az Etyeki Kúria mellett Légli Géza a másik failproof és fair trade forrás (aki többet is tud, tegye kommentbe, köszönöm előre). Ezzel a borral azonban feljebb tette a lécet. Egy hordónyi kísérlet, ami esetünkben 300 litert és Seguin Moreau-t jelent. Continue reading “Francia elegancia magyar löszön”
Author: Alföldi Merlot
Solus 100

100 pontos bort kóstolni mindig csalódás. Kész szerencse, hogy ritkán kerül rá sor. De nehogy azt higgyük, hogy 99, 98 vagy 97 pontos bor esetén jobb a helyzet (nem mintha ez gyakrabban fordulna elő). Az egyik magyarázat, hogy rajtunk kívül mindenki hülye (aki nem, az le van fizetve). A másik, hogy bennünk van a hiba. Az első magyarázatot illik visszakézből elvetni, pedig szorult bele igazság. A másikat illik elfogadni és a pszichés okokat felszínre hozni.
Pátzay-rieslingek

Komoly cégek vagyonokat költenek marketingre, a magyar borász a belső hangot vagy a feleségét faggatja, amikor dupla áron szeretné eladni az olaszrizlinget vagy a kékfrankost. Régebben a presztízsépítést és a kétszeres szorzót latin névvel, súlyos palackkal és dombornyomással oldották meg. Pátzayék a matricás macskaszem és a fekete viaszkapszula mellett döntöttek. A macskaszem 7 éves koromig tartott bűvkörében, a fekete viaszkapszulával nincs közös múltam. Újabban azonban az a kép alakult ki bennem, hogy a színes viasz a natúrborosok törzsi arcfestése és így hasonló jelzőfunkcióval bír, mint a darazsak vagy a szalamandrák sárga-fekete mintázata. A Pátzay Pincénél alacsony kénről vagy hasonló new age túlkapásokról persze szó sincs, annyira indiánok ők, mint Adam Ant. Continue reading “Pátzay-rieslingek”
Az én rózsaszín szemüvegem

Már annyi siratókórust hallottam, akik Európa temetésére gyakoroltak, hogy önmagában ez is elég lett volna, hogy felhorgadjon bennem a résistance. De az a gyanúm, hogy a nárcisztikus vén szociopaták kaptak már annyi időt és teret kimutatni a foguk fehérjét, hogy mostanra a birodalmak és zsarnokaik büdös lehellete mindenkinek elkezdje facsarni az orrát. A cézárizmusnak ebben az új korszakában Európa a józanság és az emberhez méltó élet szigetének tűnik. Nem Európa van válságban, hanem a környező kontinensek. Európa éppenséggel túlnyerte magát: mindenki ide akar költözni/menekülni. Continue reading “Az én rózsaszín szemüvegem”
Legjobb vételek – 2026 ősz

A Művelt Alkoholista 20 éves fennállása óta a magyar borágazat soha nem volt ennyire válságos helyzetben. A bortermelés mint megélhetés és a borfogyasztás mint kultúra egyaránt utóvédharcokra kényszerül. Paradox módon, miközben a válság globálisan is egyre mélyül, a jó áron megvásárolható borok színvonala töretlenül emelkedik. Hogy ez mennyiben a tudás gyarapodásának, a kiélezett versenynek, esetleg a kétségbeesésnek a következménye és mennyire fenntartható, azt nehéz lenne megmondani. Mindenesetre az ajánlónkba felvett borok teljes élményt nyújtanak, tehetséges és rokonszenves emberek munkáját dicsérik, akik megérdemlik, hogy a pénzünket rájuk költsük. Continue reading “Legjobb vételek – 2026 ősz”
Megsuhintá tulipán formájú koccintások villámaiban edzett marketingszablyáját

Érdekes borászat ez a Teleki. Miután hírt adtam arról, hogy az idei Decanter World Wine Awards egyik kiemelkedő árérték-arányú vörösbora a Teleki Borászat 2024-es Kővilla Syrah-ja lett, amit 95 pontra értékeltek és állítólag 5000 forintba kerül, megnéztem, hogy hol lehet kapni. Kiderült, hogy sehol. A Kővilla Syrah forgalomban lévő évjárata a Teleki saját honlapja és a Veritas szerint is a 2017-es. Ebből arra következtettem, hogy saccperká 6 évet kell még rá várnunk, hiszen előbb ki kell futnia a 2018-as, a ’19-es, a ’20-as, a ’21-es, a ’22-es és a ’23-as évjáratnak. A poszt alatt kialakult egy kisebb csődület, köztük a magyar borélet olyan vezető figuráival, mint Vancsik Ivett, a Vince Magazin főszerkesztője és Bálint László, aki többek között a Wine Lovers Wine Awards zsűrielnöke. Őket szintén érdekelte a rejtély feloldása.
Continue reading “Megsuhintá tulipán formájú koccintások villámaiban edzett marketingszablyáját”
Ne az évjáratot, a borászt nézze!
„Nem igazán szeretem a sauvignon blanc-t. Gyakran kiegyensúlyozatlan, izgága, túlságosan illatos, nincs struktúrája és nincs kedvem még egy pohárral inni belőle. Amikor a sauvignon blanc-t fajélesztővel erjesztik, akkor könnyen kialakulnak a passiógyümölcsös jegyek, a túlmozgás és társai; ezzel szemben spontán erjesztéssel a terroir jelleg érvényesül.”
Láttam a rock and roll jövőjét

A legdurvább eset az, amikor egy művész találkozik egy másik művész művészetével és saját középszerűségére ráébredve feladja karrierjét. Aztán van az a verzió, hogy a másik művész művészete magába szippantja és önmagát feladva rajongó epigonként folytatja. Jon Landau esete Bruce Springsteennel sajátos variáció erre a témára, happy enddel. Landau műkedvelő rocker és a Rolling Stone magazin zenei rovatvezetője volt, amikor pályája hetedik évében egy Bruce Springsteen koncert megváltoztatta az életét. De nemcsak az övét.
Ungarische Riesling

Túl régóta látom és túl közelről nézem a témát ahhoz, hogy a pontok valamilyen könnyen beazonosítható alakzatba rendeződjenek. A magyar riesling olyan, mint a magyar riesling, nagy ritkán azonban egy német is eszünkbe juthat róla. A termelők lankadatlan lelkesedésének köszönhetően a mezőny gyarapodik, a színvonal emelkedik, a fejlődés nem látványos, de töretlen. Azt pl. bátran ki merem jelenteni, hogy a magyar chardonnay bajnoksághoz képest ez már majdnem a Bundesliga.
Egy élet tapasztalata

Pedro Ballesteros MW, a talán legismertebb spanyol boríró tartott egy mesterkurzust a Rioja Centennial Celebration keretében. Az előadáson Andrew Jefford is jelen volt és a Decanter e havi számában saját kommentárjaival ellátva beszámolt Ballesteros gondolatairól. A cikket többször is elolvastam, és végül nem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy Jeffordhoz hasonlóan én is széljegyzetekkel lássam el Ballesteros megállapításait.
You must be logged in to post a comment.