Arról ugyan már leszoktam, hogy dél-alföldi kertünk vegetációjának alakulásából izgatottan latolgassam a hazai évjáratok kilátásait, de az eddig kóstolt borok azt mutatják, hogy érdemes lehet a 2017-es nagy vörösekre rákészülni. És ezzel az évjárattal a szekszárdiak 2012 óta tartó fél- és negyedsiker sorozata is megszakadhat végre.
A Kadarka nagyot dobott, a Kékfrankos sem botlik. Én az Auchan őszi vásárában csábultam el, amikor megláttam, hogy 1700 forintért vesztegetik. Az árengedmény ritkán jó tanácsadó, de ez volt az az eset, amikor néhány nappal később visszatértem a tett helyszínére ismételni. (A még olcsóbb 2018-as Takler Kékfrankost is megkóstoltam, ami korához és árához képest (1200 Ft) tisztes helytállás, de nem nyerő ajánlat.)
A 2017-es Heimann Kékfrankos egy kiváló évjárat hibátlan szőlőjének ékegyszerű feldolgozásából született bor benyomását kelti. Gurul, mint a karikacsapás. Talán tényleg beköszönt a magyar kékfrankos fénykora.
Igazi gyümölcsbomba, intenzív cseresznyés, szilvás jegyekkel és egy kis fűszeres csavarral. Kóstolva közepes test, jó arányok, tiszta, erőteljes ízek: lédús, teljesen beérett gyümölcs, kiváló savakkal, édesség nélkül. A végén a cseresznyemagos fanyarság és a finomszemcsés tannin komolyabbá teszi az összhatást. Friss, kerek, gyümölcsös és fűszeres bor – ilyen alapokra már lehet jó bikavért építeni.
5 pont és 2100 forintért is best buy. Abszolút versenyképes a csilivili fajtákból készült nemzetközi alapborokkal.
You must be logged in to post a comment.