Jamie Goode főbenjáró vétket követett el: unottan, nyúzott ábrázattal kóstolta végig a mintaként kapott magyar borokat. Borkritikusi körökben rojtosra koptatták már a poént: szar meló, de valakinek ezt is meg kell csinálnia. Most megtörtént az a példa nélküli eset, hogy visszanyalt a fagyi, a viccből kiolvadt az irónia, ráadásul, mindannyiunk szeme láttára.
Szegény Jamie Goode átesett egy váláson, átesett a covidon és most átesett a tokaji száraz furminton. Látványosan megöregedett, szomorú és fáradt (tíz évvel ezelőtt sem volt egy gerivénörcsák). De neki valóban ez a munkája, ezért előveszi a dugóhúzót, a kóstolópoharat, bekapcsolja a kamerát és letudja a napi penzumot. Nem történik csoda, a kóstolás végére nem fiatalodik meg, a csillogás nem tér vissza a szemébe, a furmintok nem dobták fel a napját. Becsületére legyen mondva, derekasan küzdött, és a konklúzió, amit kiizzadt magából elfogadható és őszinte: a furmint egy karakteres fajta, nem éppen könnyen szerethető, de érdemes rá figyelni. (Látván a polcokon porosodó palackokat, félek, hogy a magyar fogyasztók többségének ennél rosszabb a véleménye a tokaji szárazakról.)
Ha nekem jutott volna a feladat, hogy meghozzam a kedvét a tokaji furmintokhoz, másként válogattam volna, de azt egy percig sem vitatom, hogy a sor így is átlagon felüli. Az is egy hozzáállás, hogy Jamie Goode-ot szar embernek nevezzük, és az is, hogy lenyeljük a kritikát és tovább lapozunk. Rögtön van is egy tippem, hogy hová: elkészült az első nézhető magyar boros vlogposzt – Ercsey Dánielé az érdem, neki sikerült a vizuálisan vállalható, tartalmilag kiváló videós posztot összedobnia (véletlenül pont a furmintról).
[A kép forrása: https://wineanorak.com/jamie-goode/]
You must be logged in to post a comment.