Nincs érkezésünk posztot írni minden kipróbált borról, de hogy ezeknek mégis nyoma maradjon, havi naplózásba kezdünk. A legfrissebb leírás legelöl, folyamatosan bővítjük a listát.
Category:
Egy élet tapasztalata
Pedro Ballesteros MW, a talán legismertebb spanyol boríró tartott egy mesterkurzust a Rioja Centennial Celebration keretében. Az előadáson Andrew Jefford is jelen volt és a Decanter e havi számában saját kommentárjaival ellátva beszámolt Ballesteros gondolatairól. A cikket többször is elolvastam, és végül nem tudtam ellenállni a csábításnak, hogy Jeffordhoz hasonlóan én is széljegyzetekkel lássam el Ballesteros megállapításait.
Jól elköltött pénz – Villa Gyetvai
A kékfrankos kíváncsivá tett, a borszerda pedig tompította az esetleges pofára esés fájdalmát. A Villa Gyetvai Balatonfüred egyik legcsinosabb kecója, a külcsíny, a belbecs és az időszaki kiállítások egyaránt dicsérik a tulajdonos ízlését és anyagi helyzetét. De vajon honnan akasztott le Gyetvai Zsolt egy ennyire tehetséges borászt, akiről én soha korábban nem hallottam?Amennyiben a klubtulajdonos a csapatösszeállításba nem szól bele, csak a lóvét virítja, akkor a szakmai sikerekért Demjén Gábort illeti elismerés.
Bornapló – 2026. május – június
Nincs érkezésünk posztot írni minden kipróbált borról, de hogy ezeknek mégis nyoma maradjon, havi naplózásba kezdünk. A legfrissebb leírás legelöl, folyamatosan bővítjük a listát.
A CEO, a bulibáró és a kínos nagybácsi
Nyolcezer éven át nem volt kérdés, hogy miért iszunk bort. A borfogyasztás kulturálisan mélyen be volt ágyazva. Az istenek itala, a szertartások, ünnepek, lakomák elmaradhatatlan kísérője, a hosszú élet titka, a rang és a hatalom szimbóluma. Csakhogy semmi sem állandó, ahogy a kultúrák fejlődnek, változnak, úgy hullámzik a fenti érvek súlya és érvénye. Meglepődnénk, ha valaki ma azt állítaná, hogy azért iszik bort, mert közelebb akar kerülni az isteni világhoz. És éppen a szemünk előtt játszódik a csata, amelyben a bor vesztésre áll az egészségkultusszal szemben. Így az sem zárható ki, hogy az erózió idővel eléri azt is, amit ma a borfogyasztás fő okának gondolunk, vagyis, hogy összehoz, összeköt, jókedvre derít, feldob és megolajozza a beszélgetéseket. Mi lesz, ha ez a tartóoszlop is repedezni kezd és végül ledől?
Szavatossági idő
Meddig lehet eltartani egy felbontott palackot aggasztó minőségromlás nélkül? Röviden: sokkal hosszabban, mint gondolnád. Hosszabban: hosszú lesz. Az alábbiakban szabadon keverem az anekdotikus evidenciát a szakirodalmi konszenzussal, de egyetlen olyan trükkről sem lesz szó, amihez fel kellene keresnünk a bűvészellátót.
Bornapló – 2026. április
Nincs érkezésünk posztot írni minden kipróbált borról, de hogy ezeknek mégis nyoma maradjon, havi naplózásba kezdünk. A legfrissebb leírás legelöl, folyamatosan bővítjük a listát.
A folpack-trükk
Három héttel ezelőtt vendégeket fogadtunk és mikor máskor fordult volna elő velem először, hogy egy garantáltan TCA-mentes, technikai parafadugóval zárt palack dugós lesz. A bor egy vaktesztben lett volna fontos szereplő, és a dolog sportértékét tovább növelte, hogy korábban, gyors egymásutánban kétszer is kóstoltam minden probléma nélkül. Le voltam törve, mint a bili füle. A defektes palack aztán valahogy elkerülte a figyelmemet és csak két héttel később vettem észre, hogy még mindig ott van a spájzban egy béna kis alkalmatossággal lezárva. Hirtelen ötlettől vezérelve behűtöttem, és újra megkóstoltam. A két hét ridegtartás meg sem kottyant neki. Sajnos, a TCA-nak sem.
Tizennégy éves kadarka – Bock Selection 2012
“Már csak három palack maradt a pincében. Szép volt annak idején, de mi sem kóstoltuk évek óta. Majd te megmondod, hogy iható-e még” – ezzel a kezembe nyomott egy 2012-es kadarkát Érsek Tamás (horeca menedzser, Bock Pince).
Continue reading “Tizennégy éves kadarka – Bock Selection 2012”
Egy fogfájás nem állhat közénk – Josep Grau 2023
Hosszú pincelátogatói karrierem kudarcainak sorában is díszhelyet érdemel a montsanti Josep Grau Viticultornál tett villámvizit. A Barcelonától nem messze fekvő Priorattól nem messze fekvő Montsant légvonalban is kétezer kilométer Szegedtől, szóval, nem az a hely, ahová csak úgy leugrik az ember a hétvégén. Ismerve barátaink borízlését, elismerve Priorat mint táj és terroir egyedülállóságát tavaly ide szerveztem egy bortúrát és ennek volt a nyitánya Josep Grau pincéjének felkeresése. Bár lehet abban is ráció, hogy az ellenféllel rugatjuk az első gólt, aztán heroikus küzdelemben megfordítjuk a mérkőzést és magunk mögé állítjuk a közönséget, én ennyire nem vagyok bátor, inkább az „adjuk meg az alaphangot egy gyors góllal, aztán kontrákból rámoljunk be még féltucatot” taktikát szeretném követni. Continue reading “Egy fogfájás nem állhat közénk – Josep Grau 2023”
You must be logged in to post a comment.