Chapoutier Magyarországon

Michel Chapoutier egy lelőhetetlen dumagép, egy kisvárosi polihisztor, egyúttal vaskezű birodalomépítő és üzleti zseni, a biodinamika úttörője és faltörő kosa Észak-Róniában. Ránézésre meg nem mondanánk, de a szemüveges, joviális fizimiska vérszomjas ragadozót rejt: karrierjét azzal kezdte, hogy 25 évesen megpuccsolta a faterját, a cégtulajdonos nagyapa egy generációt átugorva neki adta át a családi vállalkozás irányítását. Könyörtelenségére jellemző, hogy amikor először kapott 100 pontot Robert Parkertől, és hirtelen reflektorfénybe került, másnap körbeírt a kereskedőknek, hogy az apja által készített borokat semmisítsék meg, ad helyettük másikat. Az idő őt igazolta, az M. Chapoutier ma világmárka, és alig akad olyan kontinens, ahol ne lenne minimum egy közös borászata valakivel.

Legközelebbi borbarátom menthetetlen Chapoutier-rajongó, így én is folyamatosan képben voltam az elmúlt 10 évben – sőt, a sasfészekben is jártam kétszer -, de a borai soha nem győztek meg. Fejben a másik helyi óriás, a Guigal mellé soroltam be, mint a borkritikus céh romlottságának fényes bizonyítéka. Így amikor megtudtam, hogy a Veritas Chapoutier-importőr lett, egy vállrándítással napirendre tértem a hír fölött, pontosabban azt gondoltam, hogy a szokásos magyaros tempó, ezúttal is a praktikumot a minőség elé állító tohonyaság győzött.

Most jött el a pillanat, hogy bűnt bánjak, revideáljak vagy csak önsanyargatásmentesen megállapítsam, hogy ők is sokat fejlődtek. Barátom legutóbbi látogatásuk alkalmával megajándékozott három alsó/közép kategóriás palackkal, és legnagyobb meglepetésemre a borok kiválóak. És ezt most nem a közönségkedvenc értelmében vagy a 100 pontos rendszerben értem, hanem a saját terroir elvárásaim értelmében. Ami annyit tesz, hogy ezek a borok úgy vannak elkészítve, hogy amennyiben a terroir (és az évjárat) akar valamit mondani, akkor azt hallani lehessen. Kihagyták belőlük a fehérzajt, elmaradt a hordóval, (alkohol)édességgel, extrakcióval fotogénné varázsolás, és én az ilyen eszköztelen, akusztikus borokat szeretem. Lehet, hogy kevésbé szimmetrikusak, klasszikusan szépek, de árnyalatokban, egyéni jegyekben gazdagabbak és így a megismerésük több kalandot kínál.

M.Chapoutier Belleruche Blanc 2020, Cotes du Rhone

Ezt a bort bontottam először és ez megadta az alaphangot. Kóstoltam már finomabb, vonzóbb róni fehéreket, de a maga nemében hibátlan bor. Összetéveszthetetlenül róni és minden mozdulatában természetes. Komplex, nem kommersz illat, körtés, ananászos, virágos jegyekkel. Kóstolva teljesen száraz, viszonylag testes, fenolos, összetett savszerkezettel. Valószínűleg tartották seprőn, talán héjon is tovább áztatták a szokásosnál. Felnőtt bor. Grenache blanc, roussanne, viognier, clairette és bourboulenc házasítása acéltartályban érlelve. 4200 forintért is jó vétel, platina áron pedig főleg.

Chapoutier Belleruche Rouge 2019, Cotes du Rhone

Vad és izgalmas bor. Három rész grenache, két rész syrah. Az illatban pemetefű, égett föld, kakukkfű és vadhús. Bizonyára vannak olyanok, akiknek ennyi fanyarság már megfekszi a gyomrát, de a hozzám hasonló türelmesebbek a korty közepén egy grenache-szigetet fedezhetnek fel, ahol érett, édes erdei gyümölcsök teremnek. Komplex, élő, karakteres, rágós textúrájú, vibráló savú bor. 2-3 év múlva naggyá fejlődhet, de kétlem, hogy ilyen árkategóriájú borokat bárki érlelne. 4160 Ft.

Chapoutier Meysonniers Rouge, Crozes-Hermitage 2018

Tiszta syrah, nagyrészt betontartályban érlelve (15 százalék hordó). Ez már felsőbb kategória, és bár ennek is megvan a maga szépsége, itt mintha az arányérzék borult volna, vagy csak az évjárat hatott, mindenesetre az ideálisnál később szüretelték. Nem kizárt, hogy akinek a Belleruche túlmozgásos, az ebben hamarabb megtalálja a szépséget. Az illat eltéveszthetetlenül syrah, vadhússal, borokával, szilvalekvárral és egy mentolos árnyalattal. Kóstolva korához képest kissé előrehaladottnak hat, más megközelítésben: szépen kisimult. A korty végén masszív tannin és nem kevés szilvalekváros kesernye. Jó bor, de nekem hiányzik belőle a Belleruche eszköztelensége és életereje. 8560 Ft.

Mindhárom bor 6-7 pont körül lehet és a Radovin által forgalmazott Cuilleronokkal együtt ajándék az éveken át éhkoppra fogott hazai Rhone-rajongóknak. Michel Chapoutier egyébként fantasztikus figura, érdemes elolvasni ezt az interjút.

[Az első fotó forrása: https://www.wineanorak.com/rhone/chapoutier1.htm]