Orsolyák Attila Percze és Szent Tamás 2021

Mintha csak tavalyelőtt lett volna, de már négy éve, hogy Orsolyák-borokról írtam (leszámítva a legutóbbi Furmint Februáros gyorsjelentést). Az évjárat (2021, a sav éve) egy másféle arcát emeli ki ezeknek a tokajiknak, Dél-Rhone-t eszembe nem jutna emlegetni ezúttal – erőltetett a hasonlat, de ilyen feszes struktúrák mellett nekem önkéntelenül is Chablis ugrik be.

A mérce belövésének feladata ezúttal egy osztrák grüner veltlinerre hárult: a Tegernseerhof Bergdistel Smaragd 2022 tankönyvi példája műfajának, kiváló fehérbor. Osztrákosan precíz, rétegzett, elbűvölő illattal, bennem nem hagyott hiányérzetet (7/10, 90/100, 11 900 Ft). A két tokaji ugyanakkor valami egészen mást tud. Tökéletességben nem versenyezhetnek a wachauival – egy kis karcolás itt, egy hamis hang ott -, élményben annál inkább.

Orsolyák Attila Percze 2021

Karakter, különleges textúra és hossz, hossz, hossz. Olyasféle természetesség, erőlködésmentesség árad belőle, mint a Györgykovács-borokból. Fahéjas alma, fehér húsú őszibarack, halva az illatban, szegfűborsos, diszkrét hordós aláfestéssel. Ízben szól igazán nagyot, egészen komoly az intenzitás, jólesően  feszes és savvezérelt, ami meg is nyújtja a kortyot. Kivételes utóíz, fél perccel nyelés után még mindig jön a fahéjas alma. 7,5 pont (92/100).

Orsolyák Attila Szent Tamás 2021
Felismerhető kézjegy: spontán erjesztéses, tradicionális karakter. Kemény, inas bor komoly struktúrával. Egy fokkal erőteljesebb, szép fa, érintésnyi füst keretezi az őszibarackos, fűszeres almás főszólamot. A Perczétől szikárabb, még hosszabb, még intenzívebb, a finishez vonzó cseresség ad új dimenziót – és mégsem rusztikus az összhatás. Meglepően jól iható, bár olyan érzése van az embernek, hogy ez hosszú távra szól. Egyedi, elgondolkoztató bor. 8 pont (94/100)

 

[A borok a pincénél és néhány étteremben érhetők el (pl. Borkonyha és Félix).]