Édes vörös – Második rész

De lássuk, mire mentek a vidéki magyarok a britek szivar-, kéksajt- és karácsonyi puding borával. Nem próbáltunk meg egy seggel két lovon ülni – a szivar eleve kiesett -, ezért a portóit csokoládéval párosítottuk. Mutatóban azért akadt egy csipetnyi kéksajt is. A mezőnyt négy vintage-pótló, egy 10 éves tawny és egy fehér portói alkotta. A hangsúly a vörösborok felől könnyebben értelmezhető ruby-LBV vonalra helyeződött, a tawny-t kontrasztnak, a fehéret érdekességnek szántuk.  Continue reading “Édes vörös – Második rész”

Édes vörös – Első rész

A Quinta do Noval szőlői (fotó: http://www.quintadonoval.com/en/the-douro-valley)

Már a cím is féligazság, de a kis kitételek és a mély félhomály világában, ahol a 10 éves nem azt jelenti, hogy tíz éve szüretelték, és még csak nem is azt, hogy ez a házasított tételek átlag kora, stílusidegen túlkapásnak hatna szimpla hazugságnak minősíteni. Mindenesetre, jó pedagógusként, a címben foglalt szókapcsolattal nem sokkoltam a vendégeinket. Valószínűleg tudták, hogy a portóiról illene tudniuk, hogy édes, talán nem is fehér, de leginkább az járhatott a fejükben, hogy miért rángattam őket bele ebbe a drága kalandba. És hogy hogy jön ide a csokoládé. Continue reading “Édes vörös – Első rész”

Kadarka körkép

Voltak és talán vannak is még illúzióim a kadarkával kapcsolatban. Azt gondoltam – önkéntelenül mégiscsak átbillentem múlt időbe -, hogy a kadarka teljesen egyedi figurát hoz/visz, ami ráadásul illeszkedik az új nemzetközi fősodorhoz, vagyis érdemes a benőtt ösvényt újra kitaposni. A most kóstolt kadarkák alapján én inkább új nyomvonalat keresnék a taposáshoz. Continue reading “Kadarka körkép”

A Bordeaux-puska, amivel te is célba találsz

Sociando mallet
Jó vétel 2012-ből (fotó: www.millesima.fr)

Magamból kiindulva azt gondolnám, hogy itthon minimális a kereslet a válságból-válságba bukdácsoló Bordeaux boraira, az elmúlt években mégis rendszeresen kaptam privát kéréseket, hogy segítsek a bordeaux-i évjáratokban eligazodni. Okosabbat ilyenkor én sem tudok tenni, mint felütni az online kalauzokat, aztán átlagolni és megérzés alapján súlyozni. Igazság szerint nem nagyon bízom ezekben a kalauzokban, az a gyanúm, hogy túl udvariasak és elnagyoltak (Montalcino, Rioja és Dél-Rhone tekintetében van némi hitelesítési alapom). No de ez a mostani aranyat ér. Egyrészt nem hordómintás ködszurkálás, másrészt nem a csapadékmennyiségből és a napsütéses órák számából próbál tudományt faragni. Nem, ez színtiszta érzéki tapasztalat huszonegynéhány harcedzett és jegyzett borkereskedőtől és szakértőtől. Ráadásul, mivel sorrenden alapul, így nincs esély a gyengébbek mentegetésére. Continue reading “A Bordeaux-puska, amivel te is célba találsz”