Lehet egy bor erkölcstelenül drága?

Szepsy István és a szuperaszúk (fotó: https://www.facebook.com/photo?fbid=10217074710760071&set=gm.406515730384591)

Valószínűleg nemcsak nekem szúrt szemet, hogy Szepsy István 180000 forintos aszúval jelent meg a piacon. Tekintettel arra, hogy a borászlegenda súlyos eladási gondokkal küzd – a 2018-as évjárat beragadása miatt pl. az 2019-es évjárat száraznak szánt borait lepároltatta -, a parcellaválogatott aszúk árazása nemcsak szemet szúr, hanem szöget is üt a fejbe. És ha ehhez hozzávesszük Tálos Attila közelmúltban adott interjújának azt a kitételét, hogy a Bortársaság évente kb. 300 palackot ad el a 30000 forintnál drágább borokból, akkor be kell ismernem, hogy teljesen elveszítettem a fonalat. Ez valami agyafúrt üzleti mesterfogás? Ha nem fogy, adjuk drágábban? Készletsöprés szenzációs árakkal? Continue reading “Lehet egy bor erkölcstelenül drága?”

Stayin’ alive, avagy a hosszú élet titka – retroszerda

Bee Gees (fotó: http://lluviafm.com/)

A borírók legalaposabbika, David Schildknecht azt állítja, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a borok eltarthatóságának nincs azonosítható oka. Más megfogalmazásban: a sok vélt ok közül egyik sem perdöntő és egyik sem kellően megalapozott – nincs tehát olyan jellemzője egy fiatal bornak, ami alapján megmondhatnánk, hogy hosszú életű lesz. Continue reading “Stayin’ alive, avagy a hosszú élet titka – retroszerda”

A pontozás marhaság – posztmentés

Robert Joseph (fotó: www.fenavin.com)

2013 nyarán leporoltak egy akkor már ötéves kutatást, amelynek az volt a konklúziója, hogy a borértés nem tudomány, az ún. szakértők össze-vissza pontoznak, és orruknál fogva vezetik azokat, akik hisznek bennük. Akik mindig is sejtették, hogy a borbírálat úri huncutság, kézről-kézre adták a „megcáfolhatatlan cáfolatot” közlő cikket, és indiántáncot jártak a borsznob lángoló szalmabábuja körül. Continue reading “A pontozás marhaság – posztmentés”

Mennyi terroirt kérsz a poharadba?

Margaret Rand (forrás: https://www.decanter.com/awards-home)

Amikor borászok azt mondják, hogy boruk a terroir kifejeződése, akkor kb. úgy járnak el, mintha a feleségem azt mondaná, hogy mostantól a hozzám intézett kérdésekre ő fog válaszolni: a legnagyobb jóindulat, empátia és 25 év együttlét ellenére is előbb-utóbb dühösen ráznám a fejemet a háttérben. A szőlővel betelepített domboldal is valami ilyesmit mormolhat magában: „Ugyan már. Ez nem én vagyok. A vízelvezetés a te ötleted volt, a furmintot te választottad, a rövidcsapos metszés a te ötleted volt, a fattyazást te csinálod, rézgáliccal te permetezel, a sorközt te kaszálod. Szóval, ne csinálj már úgy, mintha itt minden rólam szólna!” Continue reading “Mennyi terroirt kérsz a poharadba?”