Ha valakinek a magyar pinot noir a fejlövése, akkor túl azon, hogy őszintén sajnálom, ezt a bort ostobaság lenne kihagynia. Több rubrikát ikszelhet be, mint amennyiért fizet: exkluzív, soha vissza nem térő alkalom, duplafenekű történettel, rejtélyes címkével, és a bor sem rossz, sőt, pinot noirként is értelmezhető. Continue reading “Csinos csontváz a szekrényből – Oremus Pinot Noir 2016”→
Should you have a fixation with pricier Hungarian pinot noirs then this is not a bad choice to indulge in your obsession. It ticks more boxes than you pay for: a once in a lifetime chance to grab a limited edition Tokaj red with an intriguing background story and a mysterious label. The wine itself is actually perfectly servicable, and it even shows some Burgundy character which is more than one could say about most Hungarian pinot noirs. Continue reading “Pretty skeleton in the cupboard – Oremus Pinot Noir 2016”→
Amikor először megláttam, hogy a brit Guardian karácsonyi ajánlója az Ostorosbor pinot noirjával kezdődik, csak legyintettem. Na jó, el is olvastam, hogy mit írnak róla, de tekintettel arra, hogy a magyar pinot noirok évek óta csak bosszúságot okoznak, az Ostorosbor pedig mint borászat a térképemen sincs, így egy fejcsóválással napirendre tértem az eset fölött. Aztán ma reggel látom, hogy Jancis Robinson karácsonyi ajánlója szintén ezzel a borral kezdődik. Ezt már nem intézhettem el egy vállrándítással. A világ egyik legjobb magazinja – kezdőlapom tizenéve – és a világ egyik legtekintélyesebb borkritikusa nem tévedhet egyszerre ekkorát. Tegyük gyorsan hozzá, hogy maga a forgalmazó sem kispályás játékos, a brit „bortársaság”, a Wine Society szűrőin átmenni és kínálatába bekerülni rangot jelent. Continue reading “A 800 forintos egri pinot világkarrierje”→
You must be logged in to post a comment.