Kótyavetye – Tornai Prémium Juhfark 2017

Én nagyon tudok örülni, amikor jó borral találkozom baráti áron. Néha azonban előfordul, hogy a bor több, mint jó, az ár pedig alacsonyabb, mint baráti, és ilyenkor az örömbe lassanként szégyen vegyül: sajnálom őket, hogy a munkájukat ilyen kevésre tartja a világ. Mintha én is meglopnám őket.

Idén nyáron kétszer is jártam így. Az egyik egy Chateauneuf borászat cotes du rhone-jához kötődik (Domaine Durieu), a másik ehhez a juhfarkhoz. A 2017-es Tornai Prémium augusztusban szerepelt a Lidl akciós kínálatában 4 eurónak megfelelő forintért. Először örültem, mert a 2015-ös és a 2016-os is remek volt, aztán amikor megkóstoltam még jobban örültem, mert a 2017-est sem szúrták el. Másnap, a palack vége felé járva, az élvezethez értetlenség társult: egyszerűen nem fért a fejembe, hogy Magyarország talán legkiemelkedőbb adottságú területéről egy extrém ritka fajtából készített bor hogyan végezheti egy olcsóságáról híres szupermarket polcán leértékelve. Ráadásul, ez nem egy kezdő kispince dugitétele, hanem az egyik legsikeresebb magyar bor nemzetközi szinten (2017-ben a 2015-ös évjárat az International Wine Challenge csúcsdíját nyerte el, és egyébként is minden évben komoly elismeréseket kap).

Az illat nagyon intenzív, vonzó, egyúttal különleges. A somlóiakra jellemző kútvizes, vasas jelleg sárgabarackos és avaros, gombás jegyekkel keveredik. Kóstolva robbanékony, vastag szövetű, összetett savszerkezetű, ugyanakkor jól iható bor. A korty magja édesen gyümölcsös (őszibarack és trópusi gyümölcsök), amit aztán sós íz és élénk savak futtatnak ki a lecsengésben. Jól elkészített bor: a fajta gyakran rusztikus jellegét az izgalom és az életerő megtörése nélkül szelídíti meg.

Amikor két nappal később visszamentünk, hogy vegyünk még néhány palackkal, már egyet sem találtunk. Első reakcióm a bánat volt, a második az öröm: élnek még a bevásárló körzetemben emberek, akik fölismerik és díjazzák a jó bort.

6 pont. Teljes áron 2100 forint körül árulják, úgy is bőven best buy.