Mindig az a jó bor, ami neked ízlik – mencía update

 

Az alapképlet roppant egyszerű volt: érdekelt, hogy a két szürreálisan felpontozott olcsó mencía mire képes az itthon is kapható régi motorossal szemben. A sötét ősz és a még sötétebb tél idején találtam ki magamnak ezt a közepesen olcsó játékot: a DWWA bokaszalagrendes boraiból rendelgettem, többnyire azzal az agendával, hogy összemérjem őket a bevált kedvenceimmel. A tanulmányi trippek rendszerint azzal végződtek, hogy maradtam a bevált kedvencnél. Ez nem azt jelenti, hogy okosabb vagyok, mint egy ötödikes, inkább arról lehet szó, hogy az ízlés szolipszizmus csapdájából én sem tudok kitörni: mindig az a jó bor, ami nekem ízlik.

Újabban mindent a kékfrankoshoz hasonlítok, illetve inkább, a kékfrankost hasonlítom mindenhez. A mencía tálcán kínálja magát a komparatisztikához. A periódusos rendszerben ugyanazon a fertályon találjuk, mint a kékfrankost. Amíg nem estek neki a nemesítés szándékával, addig alapvetően élénk savú pirosbort szűrtek belőle, ami rozészerű védőitalként funkcionált a Santiago de Compostelába tartó zarándokoknak.

Globális elismertségben jóval a blaufränkisch előtt jár, noha termőterületben feleakkora, mint Burgenland. Látványterroirban köröket vernek ránk, egy bierzói meredély kétszer olyan meredek, háromszor olyan fotogén, és négyszer olyan palás, mint egy locsmándi vagy sopronkeresztúri lanka. Más kérdés, hogy a valóság nem azonos az óriásplakátokkal, Bierzóban sem lehet alpinistákra bízni a kapálást, így az újabb telepítések lecsúsztak a lapályba.

Korábban két fő akadálya volt a szélesebb körű elismerésnek: az optimálisnál korábbi szüret a Loire-völgyi cabernet franc-okra emlékeztető zöld, paprikás, kemény borokat eredményez és a kiforratlan borászati technológia miatt sok volt az animális bor (redukció). Ideális esetben azonban a mencía élénken gyümölcsös, virágos, minerális és fűszeres borokat ad, amelyek jól érlelhetőek.

Peique Ramón Valle 2018

A Decanter World Wine Awards rezidens költői „lidérces, megkapó szépségnek” nevezték, majd betáplálták az adatokat a komputerbe és az 97 pontot dobott ki. Mi valahol elszámoltuk magunkat, mert nekünk 90-nél több sehogyan sem akart összejönni. Ez egy tiszta, gördülékeny, friss, száraz bor, sajátos, fanyarba hajló aromavilággal (oregánó, grafit, babérlevél, szilva, szeder). Inkább komor, mint vidám, ne adj’ isten megnyerő. Én szeretem ezt a stílust, és jó vételnek tartom tíz euró alatt, de nagyságot nem találtam benne.

Erős 6 pont és €8.50.

Cuatro Pasos 2018

A Decanter World Wine Awards a 2017-esről állította azt, hogy „sziporkázó mencía!” és „abszurd” az ára. Nekünk csak a 2018-as jutott, de a bierzói évjáratkalauz szerint ezzel nem jártunk rosszabbul.

Hát, nekem lenne egy-két tippem, hogy mitől ilyen olcsó. A Peique esetében az okozta a gondot, hogy nem bírtuk felfedezni benne a 97 pontot, a Cuatro Pasos esetében arról sem sikerült meggyőzni magamat, hogy ezt meg kellene innom. Szerintem ez egy csipszezéssel előállított, aromatikusan émelyítő, édes-savanyú koktél. Nem lepne meg, ha kiderülne, hogy ennek a bornak két változata van: egy a versenyekre, egy a szupermarketek alsó polcaira.

3-4 pont és €7.10. (Itthon is kapható, 3600 Ft.)

Palacios Pétalos 2019

Végre jön az ibolya! Számomra nincs mencía ibolya nélkül, igaz, az én fejemben a grafit és a szilva is kötelező tartozék. A Pétalos mintha egyből körelőnnyel indulna a Peiquéhez képest, a Cuatro Pasos meg ugye rajthoz sem állt (szalagszakadás a bemelegítésnél). Ez egy komplex, árnyalt, kiegyensúlyozott, finom és okos bor. A kóstolási jegyzeteimben szerepel az a kifejezés is, hogy a „borvidék nagykövete”. Ezzel, azt hiszem, akaratlanul is fején találtam a szöget. Mert a Peique mellett világossá vált, hogy valóban „nagykövete” és nem „jellegzetes képviselője”. A Pétalos az öltönyös, csokornyakkendős diplomata, aki megmaradt ugyan eredeti figurának, de könnyebben kiismeri magát egy párizsi étterem borlapján, mint a bembibrei supermercado húsosztályán. Ez semmit nem von le az érdemeiből, igazi nagypályás, korszerű és izgalmas bor, a 93 pontokkal ez esetben nincs semmi vitám.

7 pont és 6550 Ft

[A tájfotók forrása: alvaropalacios.com]