Figuláék nagyot mennek. Hiába vagyok ideológiailag a Csopaki Kódex-kör elkötelezett szekértolója, és hiába ítélem el elméleti síkon a botritiszt, a Figula-borok fokról-fokra megfőztek. A pofozógép a Sáfránkert volt, arra mindig lehetett hivatkozni a ló túloldalaként – a 2019-essel ezt az érvet is kihúzták alólunk. Most azonban jöjjön az alapbor, minden borászat becsületének alapköve.
Ez az olaszrizling minden, ami a tegnapelőtti Martinus nem. Elmaradt a sauvignon blanc-os, tutti-fruttis optikai tuning, és talán nemcsak a sznobéria mondatja velem, hogy van termőhelyi jellege, ez esetben csopaki. A szőlőben elkészült, a pincében nem rontották el. Díszítő jegyei nem túl díszesek, dehát olaszrizling ez, nem mandarinréce. Szóval, illatban nyári rét és vasas kútvíz, kóstolva belép a zöld őszibarack és a barackmagos fanyarság. A korty kerek, friss, tiszta, selymes textúrával. Gerinces, jóivású, echte olaszrizling.
5 pont és 2150 Ft. Nekem best buy.
You must be logged in to post a comment.