Magyarország legrégebbi, független borblogja 2005 óta. Ami a szívünkön, az a szánkon.
Ha egy gonosz géniusz egyetlen fajtába akarná sűríteni mindazt, ami egy borász életét pokollá teheti, az eredmény nagyon hasonlítana a nebbiolóra. Nem elég, hogy vékonyhéjú, rothadásra hajlamos, elsőként virágzik és utolsóként érik, de a belőle készült bor is inkább látszik rozénak, mint vörösnek, metszően savas, kíméletlenül tanninos és bár testben legfeljebb papírsúly, alkoholban kiakasztja a mérleget. Akkor mégis miért erőlködnek vele? Continue reading “Macskák háborúja Piemontban”
Rollót le, boltot be. A világ legfinomabb vörösbora versenyt le lehet fújni. Húsz évvel ezelőtt biztos voltam benne, hogy a győztes csakis merlot lehet és nagyon drága. Most abban vagyok biztos, hogy malbec és még véletlenül sem drága. Continue reading “Kikaparták a gesztenyét és befuttatták arannyal – Bousquet Organic Malbec 2023”
A kóstoló egy adott pontján mindenkit arra kértem, hogy fojtsa vissza a lélegzetét, mert hamarosan bevonulok a szent tőkével. Az ereklye egy Chateauneufben kivágott, viharvert tőke, amit egy tágas csomagtartóval megáldott barátom hurcolt át fél Európán, hogy aztán nekem ajándékozza. Egészen mostanáig pókok mászókája volt a fészerünkben, de mivel itthon a bakművelés izgalmas egzotikum, lecsutakoltam és kirángattam a rivaldafénybe. A hatás megmaradt egy szerény party trick szintjén, a hátra hőkölésen és a szórványos tapson innen, ahhoz azonban bőven elég volt, hogy mindenkiben rögzüljön: más koordinátarendszerben mozgunk. Continue reading “Olcsó Jánosék ronizálnak”
A Wine Spectatornél „Az év bora” százas lista nem egyszerűen „az év legjobb borainak” a listája, hanem ráküldenek még egy best buy szűrőt és egy volumen szűrőt, amitől az egész kap egy bázisdemokrata csavart: minél olcsóbb és minél szélesebb körben elérhető, annál nagyobb esélye lesz „az év bora” címre. Nem mondom, hogy nincs benne ráció, de kevesebb félreértésre adna okot, ha ugyanez a lista „az év legfontosabb bora” vagy „az év legjobb vétele” címmel futna. Az „ünneplő borok”, reményeim szerint, pontosabban adja azt, amit ígér, de ez is egy szubjektív súlyozásokkal kialakított mild hybrid kategória: válogatás az ünnepi asztalnál nagy valószínűséggel átütő sikert arató borokból, amelyek nem kerülnek egy vagyonba, ugyanakkor esztétikus a csomagolásuk és így ajándékként is beválnak.
Szigorúan kínálati oldalról, szigorúan önérdekből végzett piackutatásom legutóbbi részeredménye: két kiváló magyar riesling és hosszabb kihagyás után, két német asszaszin. Gyorsan szögezzük le, nálam kettős a mérce: ha magyar vagy, a német alap megugrásának is felállva tapsolok, ha német vagy és elmarad a csoda, örökre elfelejtelek. De ha fejben kivonom a lejtést a pályából, akkor is igaz marad: az elmúlt hónapban akadt magyar, amit szívesebben ittam, mint echte németeket (a kettő, az már több).
A magyar borászok megtanultak sauvignon blanc-t készíteni. A lényeg ennyiben összefoglalható, de könnyebb lesz a lelkiismeretem, ha rákommentelhetek. Szóval, privátban azért annyit hozzátennék, hogy a megállapítás igazából csak erre a szűk merítésre igaz, ami aligha pontos leképezése a nagyátlagnak. Másodszor, az a gyanúm, hogy borászati szempontból nem sok fajta lehet, ami ilyen könnyen adja magát, én legalábbis szökőévenként, ha találkozom selejtes sauvignon blanc-nal. Harmadszor, egy hívatlan vendég is beesett a partira és a SB-galaxis határait jelentősen kitágította.
Én még nem ittam igazán jó új-zélandi bort. 15 évvel ezelőtt az állítás élét könnyen el lehetett volna venni azzal, hogy „hiszen, te eleve utálsz mindent, ami újvilági”; csakhogy időközben az előítéleteim bevehetetlennek hitt erődítményét az alapokig visszabontották kaliforniai chardonnay-k, cabernet-k, argentin malbec-ek, dél-afrikai chenin blanc-ok és társaik. A fintorgás szigetén már csak Chile, Ausztrália és Új-Zéland dideregnek. Nyilván náluk is akadnak, akik túljutottak az alaprecepteken és az ipari szemléleten, csak engem nem ért még olyan inger, ami arra késztetett volna, hogy nagyobb összeget invesztáljak a felderítésükbe. Continue reading “Alma/fa – Etyeki Kúria Chardonnay 2021”
Egész nyáron indexen voltak a vörösek, hiába vettem hébe-hóba egy-két palackkal, a feleségem és a hőmérséklet tettek róla, hogy soha ne kerüljenek sorra. Amikor aztán néhány hete beleunva a kánikulába, „ha nem esik, ha nem szakad, akkor is vöröset fogunk inni” felkiáltással sorra bontottam zárolt készletünk kadarka-szabású tételeit, a Márkvárt lett az egyik csoportgyőztes. Continue reading “Mentsd a tőkét, ne siránkozz – Márkvárt Kadarka 2022”
Ez az az eset, amikor az önző bosszankodás néhány perc alatt proszociális örömbe csapott át. Nagy garral akartam beharangozni, hogy a 2020-as Érintés is fenomenális, kihagyhatatlan best buy. Csakhogy nem találtam beszerzési forrást, illetve alig. A wineloverswebshopban van állítólag még 4 darab 3410 forintos áron, illetve a Magyar Minőségi Borok Boltjában kapható 3890 forintért. Az Artizánban már a 2021-est árulják 3290 forintért. Ahogy görgettem lefelé a találatokban, úgy derült ki, hogy volt itt egy áttörés: az angolok/britek csapolták meg a készleteket (vagy csapolták le teljesen). Végre-valahára kezd a piac úgy működni, ahogyan én mindig is elvártam volna: láthatatlan kezével a jóra szavaz. Continue reading “Elisszák előlünk – Szentesi Kétii Érintés 2020”
Az olasz fehér régi mániám. Mint a mániák általában, ez is személyre szabott és bajban lennék, ha meg kellene mondanom, hogy ebben mekkora szerepe van a kóstolható tartalomnak és mekkora a mentális csomagolásnak (mintha én fedeztem volna fel, mintha az én kis titkom lenne). A vörös oldal csak azért került képbe, mert a vendégek számára teljesebb fogyasztói élményt akartam nyújtani; ehhez képest kivágták a rezet, meg sem fordult a fejünkben, hogy másodhegedűsök lennének (persze kinek ne futna össze a nyál a szájában, amikor azt hallja, hogy vernács meg lágrejn). Summa summarum: az “észak-olasz” merítés erőn felül teljesített, a miénkhez hasonló falusi olvasóköröknek jó szívvel ajánlom lopásra. Continue reading “Belenyúltunk – megfizethető észak-olaszok”
You must be logged in to post a comment.