Villány vs Szekszárd

Hogyan lehet Villányt megkülönböztetni Szekszárdtól? Dél-pannon napsütés kipipálva, dombvidék kipipálva, löszös, meszes talaj kipipálva, rómaiak kipipálva, rácok kipipálva, dunai németek kipipálva, rendszerváltó svábok kipipálva, bordeaux-i fajták kipipálva. Szóval, így nem. Emlékszem, hogy süldőmalac korunkban azt a bölcsességet sütöttük ki, hogy a szekszárdiakban van egy őrölt pirospaprikás, fűszeres jegy. Lehet, hogy volt, de erre mai fejjel már biztosan nem alapoznék. Régen a különbségek is különbek voltak.

Akkor hogyan? Ha félreteszem a felismeréselméleti szkepszist (“Tévesztett már valaha össze burgundit bordóival? Ebéd óta nem.”), akkor azt mondom, hogy a szekszárdiak barátságosabbak, gyümölcsösebbek, könnyebben ihatóak. A villányiak tanninban keményebbek, tölgyben vonalasabbak. Ez a szamárvezető éppen arra volt elég, hogy a mostani vaktesztünkben kétharmados biztonsággal találjuk el, hogy melyik honnan származik.

Mindössze 2 + 2 palackot kóstoltunk, az annyi, mint 4 + 4 visszakóstolással és a formátum nagyon bevált. A négy zokniba bújtatott tesztalany: A. Gere Kopar 2018, Lelovits Ákos 5 Cuvée 2016, Heimann Barbár 2019 és Vida La Vida 2017.

A Barbárról kialakult egy olyan vélemény, hogy dél-pannon szinten ő teszi fel a lécet, és én ezzel nem tudnék vitatkozni. Van ugyanakkor egy titkos favoritom, de azt egészen más fából faragták. A 2017-es Vida La Vida stabilan hozta is a második helyet. Volt egyszer állítólag egy Bergman filmbe illő csúcstalálkozó, ahol Mahler, a bécsi gigerli azt mondta, hogy a szimfónia maga a világ, mindent magába kell foglalnia, mire Sibelius, a faarcú finn azt válaszolta, hogy a szimfónia legyen tiszta, mint egy pohár forrásvíz. Ebben az értelmezési keretben a Barbár lenne a mahleri megközelítés, a La Vida a sibeliusi. Nekem eszem ágában sincs választani köztük.

A. Gere Kopar 2018

Kiérlelt stílus, pontosan illeszkedik a bordói jellegű, nemzetközi nagybor öntőformába. Az illatban szegfűszeg, kávé, konyakmeggy, dohány, bőr – ha nagyon sarokba szorítanak, akkor beblöffölök valami gyümölcsöt is, de nem szorítottak sarokba. Finom, száraz, nem savtalan, de az istrángot sem rángatja. A tannin enyhén tapad, de ez ennyi idősen bőven a megbocsátható kategória. Ami fejtörést okozott, az a viszonylagos erőtlensége – nem igazán tudtuk eldönteni, hogy ez a villányiakból sokszor hiányolt elegancia vagy egyszerűen a korty közepén felfeslik az anyag? Lehetne élénkebb és hosszabb.

Erős 6 pont és 9750 Ft.

Vida La Vida 2017

A Kopar után nagy váltás. Alapvetően merlot. A hordót szinte nem érezni, a savak fedetlenek, élnek, jó inni. Az illatban málna, köménymag, dohány, áfonya. Kifinomult, elegáns és nagyon tiszta. A bortól ellátni a szőlőig. Az egyik legjobb magyar bor.

8 pont és 10990 Ft.

Heimann Barbár 2019

Nagyrészt cabernet franc és merlot, de van benne bőven kékfrankos és tannat is. Tömör anyag, súlyos, kerek, egyedi és mély aromatika. Az illatban szeder, áfonya, feketecseresznye, kávé és feketecsokoládé. A nagyfokú érettség – magas alkohol és alkoholédesség – ellenére a korty eleven, a savak megakadályozzák, hogy lomha, tohonya, nehézkes legyen. A súlya, a tömörsége és a tannin mennyisége mellett is jól iható. A Koparnál mindenben több és mégis harmonikusabb, ugyanakkor, sok szempontból, a másik szekszárdi, a La Vida ellentéte (l. Mahler/Sibelius).

Szerintem, szerintünk egyetlen Barbár sem volt még ennyire jó ennyire fiatalon (mindenkinél ez lett az első). Erős 8 pont. Nagyon fején lett találva a szög. Mi még 9900 forintért vettük bevezető áron, de amúgy 11900.

Lelovits Ákos 5 Cuvée 2016

Ez még mindig egy jó bor, de ő lett a bicebóca a tornasor végén. Ha nem szöszmöszölünk vele, akkor hozza a villányi nagybor figurát. Ha lelassítunk és ráközelítünk a részletekre, akkor előkerülnek az illesztési hézagok, a sorjás élek. A lecsengés szárít és enyhén kesernyés. A 15 évvel ezelőtti villányi stíl körvonalai még kivehetőek.

5 pont és 6890 Ft.

Azóta még egy körben felléptettem a Barbárt és a Kopart, hasonlóan egyöntetű közfelkiáltással nyert a Barbár. (Csak nehogy kiderüljön, hogy a szőlő nem is a Barbárról származik, és ugorjon az ékezet.)