Category: magyar

Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016

~ Németi Zoltán

Az Ostoros név hallatán nekem elsőre a hőskor Borbarátos olvasmányélményei jutnak eszembe. Egy bizonyos Kutyahegyi Zweigelt, ami olcsó mivolta ellenére meglepően jól szerepelt valamelyik teszten, és ami ezért akkor vonzónak tűnt. Másodjára meg az, hogy nem is tudom, létezik-e még ez a pincészet, régen kikerült már a látókörömből (az előítélet hangja: ha létezik, akkor egy lehet a hiperek alsó polcait arctalan borokkal elárasztó, számunkra érdektelen termelők közül).

Continue reading “Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016” →

Nyerő stratégia – Csopaki Kékfrankos

~ Alföldi Merlot

A terroirizmus mára agyonverte a blendizmust. Burgundia és a dűlőezoterika sokkal erősebb valuta lett, mint Bordeaux és a fajtakeverés. Ha egy gépi tanulásra képes algoritmust ma leküldenénk az adatbányába azzal az utasítással, hogy hozza felszínre a siker receptjét, akkor garantáltan valamilyen Burgundiára hasonlító modellel térne vissza: egy fehér szőlő + egy kék szőlő + rögkultusz. Continue reading “Nyerő stratégia – Csopaki Kékfrankos” →

Van remény – Heimann Kékfrankos 2017

~ Alföldi Merlot

Arról ugyan már leszoktam, hogy dél-alföldi kertünk vegetációjának alakulásából izgatottan latolgassam a hazai évjáratok kilátásait, de az eddig kóstolt borok azt mutatják, hogy érdemes lehet a 2017-es nagy vörösekre rákészülni. És ezzel az évjárattal a szekszárdiak 2012 óta tartó fél- és negyedsiker sorozata is megszakadhat végre. Continue reading “Van remény – Heimann Kékfrankos 2017” →

On the rise – Heimann Kékfrankos 2017

~ Alföldi Merlot

I’m no longer in the habit of trying to make bold hypotheses about the potential quality of a given vintage by carefully monitoring the developments of the vegetation in our garden but the Hungarian reds I have tasted so far clearly suggest that 2017 is a year when premium reds might once again merit attention. This may also be the year when the run of mediocre vintages in Szekszárd had finally come to an end. Continue reading “On the rise – Heimann Kékfrankos 2017” →

Könyvpremier: magyar borkalauz angol nyelven – Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide

~ Németi Zoltán ~ 1 Comment

Mit teszel, ha külföldi borkedvelőként Közép- és Kelet-Európa országait járva hiába keresed az útbaigazító irodalmat? Felfedezed magad a régiót és könyvet írsz belőle. De hagyom Matthew Horkey-nak, hogy szerzőként elmesélje a frissen megjelent Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide sztoriját.

Continue reading “Könyvpremier: magyar borkalauz angol nyelven – Discover Hungarian Wine: A Visitor-Friendly Guide” →

Lélektelen – Gere A. Syrah 2017

~ Alföldi Merlot

Amikor próbáltam értelmezni azt az érzést, hogy ez a bor üres, először arra gondoltam, hogy vagy a terroir maradt ki belőle vagy a koncepció. Aztán arra, hogy esetleg egyik sem, csak mindkettő lapos. Erre a légből kapott okoskodásra azért kényszerültem, mert kóstolási jegyzetben most írtam le először azt a szót, hogy ’lélektelen’, és a bal agyféltekém ezt megfejtésre váró feladványként kezelte. Continue reading “Lélektelen – Gere A. Syrah 2017” →

Soulless – Gere A. Syrah 2017

~ Alföldi Merlot

When I first tried to rationalize my impression of this wine being an empty shell, I thought either terroir or concept must have gone AWOL. Then I thought maybe none of them are missing, it’s just that they are both nondescript. All this belated and awkward rationalization was a consequence of my left hemisphere trying to come to terms with the fact that for the very first time the word ’soulless’ has cropped up in my tasting notes. Continue reading “Soulless – Gere A. Syrah 2017” →

Villányi kedvenc – Rácz Miklós Tamás Cabernet Franc 2017

~ Németi Zoltán

Nem tudom, hogy akad-e még egy bordeaux-i fajtából készült vörösbor, ami ilyen merészen eltávolodott a villányi fősodortól. Hozzátehetném, hogy jó irányban – az elegancia, továbbá a tisztaság révén a termőhely torzítás nélküli megjelenítése felé, nem pedig holmi divatos, szélsőséges borkészítési stílust (primitív bor) hajszolva. Continue reading “Villányi kedvenc – Rácz Miklós Tamás Cabernet Franc 2017” →

Going for a song – Tornai Prémium Juhfark 2017

~ Alföldi Merlot

I’m as happy as the next guy to find a good wine at a reasonable price. However once in a blue moon the wine is more than good and the price is less than reasonable and this is when my happiness gets laced with remorse: I feel sorry for the winemaker, as if the world has let him/her down by failing to appreciate their achievements. I feel like witnessing a mugging and then helping myself to the spoils left around. Continue reading “Going for a song – Tornai Prémium Juhfark 2017” →