Fordított narancs – Szentesi Zengők

Lehet-e bármilyen fajtából nagy bort készíteni? Lehet-e bárhol nagy bort készíteni? Nem hiszem, hogy sokan mernének igennel válaszolni. Lehet-e egy fajtáról előre tudni, hogy tehetségtelen? Lehet-e egy borvidékről tudni, hogy komolyabb borok készítésére alkalmatlan? Erre már talán többen bólintanának. De szerintem a tehetség vélelme a fajtákat és a borvidékeket is megilleti: felbukkanhat egy őrült professzor, aki kimatekozza a képletet, jöhet egy királylány, aki vállalja a szájon csókolást. Continue reading “Fordított narancs – Szentesi Zengők”

Kis klasszikus – Kiss Gábor Code 2016

Kiss Gábor (www.bortarsasag.hu)

Alapvetően szeretem Kiss Gábor borait, de a fenntartás nélküli rajongástól azért messze vagyok. A legtöbb pannon borászhoz hasonlóan, sajnos, az ő neve sem garancia az évjáratokon átívelő minőségre (természetesen, nem az évjárati különbségek kivasalására gondoltam). Ezzel együtt, amikor villányi vöröset kell ajánlanom, az első két név mindig Wassmannéké és Kiss Gáboré. Continue reading “Kis klasszikus – Kiss Gábor Code 2016”

Classic cabernet – Kiss Gábor Code 2016

Kiss Gábor (fotó: bortarsasag.hu)

I have always had a soft spot for Gábor Kiss’s reds but it never meant uncritical acceptance. Like with most other Pannonian winemakers the name in itself is no guarantee for year in, year out consistency (and by consistency I don’t mean ironing out vintage differencies). Let’s just say that when I’m looking for a proper Villány wine I always start with Wassmann and Kiss Gábor. Continue reading “Classic cabernet – Kiss Gábor Code 2016”

Rácz Miklós Tamás Villányi Pinot Noir 2017

Villány arca szokatlan megvilágításban. Egy ambiciózus pinot noir, ami nem látott fahordót és még meleg évjáratban is megáll 13%-nyi alkoholnál. Akár Losonci Bálint mátraijának a testvére is lehetne, csak míg az a bisztrós, vidám változat, ez a komolyabb, strukturáltabb. Gyümölcsei hasonlóak (eper és hibiszkusz), ám visszafogottabbak, illata és íze is elsősorban fanyar – talán közelebb áll nebbiolóhoz, mint pinot-hoz. Szellős felépítés ide vagy oda, ez igencsak feszes, tetszetősen kemény, nem az az elomló játékbor. Masszív, de nem durva tannin fokozza az olaszos karaktert, nekem tetszik így. Néhány hónap érlelés még jót tehet neki, kicsit korán sikerült rányitni.

Verdikt: karakteres, újszerű villányi középbor, 5/6 pont (86-87/100).
Ár: 3300 forint (Borfalu Bortéka).
Vétel: ajánlott.

 

Kősziklás Kékfrankos 2017, Neszmély

Kékfrankos egy nem éppen vörösboros vidékről. Ami azt illeti, érezni is, hogy fehérboros íz(le)léssel készült, tannintartalma csekély, sava annál hangsúlyosabb – éppen fordítva, mint ebben a színben szokás. Könnyedsége, szellős felépítése alapján akár kadarkásnak is titulálhatnánk, ha nem lenne szikár, kemény a savtól. Kissé húzós. Ami viszont érdekessé teszi, hogy a soproni frankosok egyediségét biztosító, egzotikus őszibarackos jegy bukkan fel aromái között (miután kiszellőztettük, nyitás után ugyanis eléggé fülledt), én ezzel még sehol máshol nem találkoztam. Érdekes darab, ha nem is igazán kiforrott még. Csak savtoleránsoknak. 4 pont, 2390 Ft (Borfalu Bortéka).

 

Fruit reinstated – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017

Zoltán Demeter’s estate wine is cast in the mould of German rieslings and is a precise, linear furmint with unusually bright fruit flavours for the variety. The 8 gram residual sugar is beautifully integrated and is barely noticeable. Anyway, I have a penchant for the grey zone where dry meets off-dry and to my mind a Tokaj furmint without RS is like potato chips without salt. Continue reading “Fruit reinstated – Demeter Zoltán Tokaji Furmint 2017”