Tag: szemleszerű

Jókor jött mélypont – 60 éve nem volt ilyen alacsony a globális bortermelés

~ Alföldi Merlot

A saját nemzedékem előtt álló egyik legnagyobb marketing feladat annak megértetése a fiatalokkal, hogy mi nem a kénköves pokol felé taszigáljuk a Földet, hanem elhoztuk nekik a mediterrán nyarat ősszel. Amíg nem sikerül áttörést elérnünk, addig kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a többségük apokaliptikus jelként fogja értékelni, hogy idén, különböző időjárási anomáliák miatt, 60 éves mélypontra zuhant a bortermelés. Az iszapszemű öreg ráják viszont, akik a visszaesésben is meglátják a negatív növekedést, örömmel fogják nyugtázni, hogy így enyhülhet a csökkenő borfogyasztás miatt kialakult túltermelési válság. Continue reading “Jókor jött mélypont – 60 éve nem volt ilyen alacsony a globális bortermelés” →

Mivel cserzed a szádat?

~ Alföldi Merlot

A feleségemnek nagyon határozott elképzelése van arról, hogy miként lehet a hordóból származó tannint a szőlőből származótól megkülönböztetni. Szerinte a fatannin egy sávban, a nyelv közepén érzékelhető, szemben a szőlőtanninnal, ami egyenletesen oszlik el a fogínytől a szájpadlásig. Nem ez lenne az első eset, amikor igaza van, de én ezt a különbséget nem érzékelem olyan tisztán, mint ő, márpedig tudvalevő, hogy az ilyen színvakságszerű fogyaték a kisebbségi komplexus melegágya. Continue reading “Mivel cserzed a szádat?” →

Szeretnél árat emelni?

~ Alföldi Merlot

Robert Joseph, alias az Ördög Ügyvédje, 28 könyv szerzője és közel 10 éve egy dél-francia borászat társtulajdonosa. A nem éppen fantáziadús nevű Le Grand Noir 62 országban 3,8 millió palack bort értékesít, így minden okunk megvan feltételezni, hogy Joseph rabló/pandúrként töviről hegyire ismeri az iparágat. És most arra vállalkozott, hogy irgalmas szamaritánusként megosztja a világgal, hogy mi a teendő, ha drágábban akarjuk eladni a borunkat. Continue reading “Szeretnél árat emelni?” →

Ne kapálj, ne gazolj, mentsd a bolygót, mentsd a szőlőt!

~ Alföldi Merlot

Amióta beleverték a fejembe, hogy amikor ingyen kínálnak valamit, akkor én vagyok az áru, gyanakvással méregetek minden win-winnek mondott helyzetet. És nem lepődnék meg, ha itt is lenne egy bazi nagy kétajtós szekrény beépített csontvázzal, csak nekem még nem szúrt szemet. Szóval, úgy tűnik, hogy a modern – posztmodern? premodern? paleo? – szőlészet és borászat merő költségcsökkentés és közben a természetet is mintha hájjal kenegetnék. Nem kell gyomirtózni, műtrágyázni, permetezni, nem kell kapálni, szántani, nem kell hordót, fajélesztőt vagy enzimet vásárolni. Vannak persze másfajta költségek, ökörszarv, cickafark, kamilla, méhhotel, madárodú, betontartály, amfora, napelem, villanypásztor és a többi, de a rezsicsökkentés – hosszabb távon – így is garantált. Continue reading “Ne kapálj, ne gazolj, mentsd a bolygót, mentsd a szőlőt!” →

Bor a lakatlan szigeten

~ Alföldi Merlot

Az újdonsült master of wine megtapasztalta, hogy milyen az Égei-tenger partján vizespohárból, tét nélkül, saját örömére bort inni. A misztikus egyesüléssel záródó útirajz és tömörített fejlődésregény szűk szakmai körökben heves bólogatást és szapora kalaplengetést váltott ki. Aki legalább középszinten bírja az angolt, ne kéresse magát, olvassa el az eredeti szöveget (másokhoz hasonlóan, én is nehezen térek napirendre afölött, hogy lengyel létére, Bonkowski irodalmi szinten ír angolul). Continue reading “Bor a lakatlan szigeten” →

Bordeaux-t savazzák

~ Alföldi Merlot

A jóisten ismét beavatkozott, Bordeaux-ban 2022 is annus mirabilis. A borászok legyőzték a papírformát, amit nem sikerült a szőlőben kivédekezni, azt okos taktikával pótolták az öltözőben. Nyáron tombolt a hőség, dúlt az aszály, a déli fertályon még bozóttüzek is pusztítottak, a borokban mégis fiatalos lendület párosul a teljes érettség gyümölcséhez. Az en primeur kampány végén leborult a sajtó, magasztalják a teremtőt, zúgnak az orgonák, harsognak a trombiták.   Continue reading “Bordeaux-t savazzák” →

Mi a helyes kóstolási sorrend?

~ Alföldi Merlot

“Boros rendezvényeken általában úgy sorakoztatják fel a palackokat, hogy a pezsgők állnak elöl és a desszertborok a végén, de nekem feltűnt, hogy vannak, akik előbb a vöröseket kóstolják és aztán mennek vissza a fehérekhez. Ez csak egyéni ízlés kérdése, vagy van valami értelme?” Ezt a kérdést egy Alystair McGlynn nevű skót úriember tette fel, és a Decanter 2018. augusztusi számában Andy Howard MW válaszolt rá. Continue reading “Mi a helyes kóstolási sorrend?” →

Ünnepi bor

~ Alföldi Merlot

Évek óta van egy olyan fixa dilemmám, hogy mi van, ha nincs legjobb bor, sőt, még jobb bor sem, legfeljebb alkalomhoz illő bor van. Éppen annyira nincs legjobb bor, mint amennyire nincs legjobb szerszám, csak az adott feladathoz megfelelő vagy éppen alkalmatlan. A pillanatnak megfelelő bort kiválasztani a borértés fontos gyakorlati ága – mint egy DJ leveszed a közönség profilját, olvasod a hangulatát és mindig a megfelelő palackot húzod elő (könnyű ráismerni, hogy ennek a foglalkozásnak neve is van: sommelier). Continue reading “Ünnepi bor” →

Winkler bort iszik

~ Alföldi Merlot

Tizenöt év után. Ez már önmagában is elég hír lenne, de nekem különösen érdekes és aktuális. Egy kisebb csoportnak készülök valamiféle szemináriumot tartani, és nyilván illik az elejét az elején kezdenem, vagyis kitérni arra, hogy hogyan kóstolunk és hogyan kóstoljunk. Miközben a gondolatfoszlányaimat és szövegtöredékeimet rendezgettem, többször beleütköztem abba a kérdésbe, hogy mit mondjak annak, aki abszolút kezdő. Akit zavarba hoz, hogy a boros kelyhet nem szabad marokra fogni, és a kóstolás nem az ivással kezdődik. Continue reading “Winkler bort iszik” →