Borászok a valaha mért legforróbb nyárról, 4. rész: Bakó Ambrus beszámolója. Kész tanulmány, ahogy tőle megszokhattuk, precízen, rengeteg részlettel. Continue reading “Évjáratértékelő 2024: Bakó Ambrus”
Évjáratértékelő 2024: Sebestyén Pince, Szekszárd
Borászok a valaha mért legforróbb nyárról, 3. rész: Szekszárdra váltunk, Sebestyén Csilla és Csaba válaszol. Jó évet zártak. Continue reading “Évjáratértékelő 2024: Sebestyén Pince, Szekszárd”
Radovin portfólió bemutató 2024 – a kedvencek
Mission impossible. Ennyi bort lehetetlen megkóstolni néhány óra alatt. Úgy hat asztalnál tematikába rendezett kínálat (francia, magyar, újvilági stb), egy külön szekcióban hazai borászok, a másik végen meg külföldi vendégek és párlatosok. Rögtönzött koncepcióként a fehér, vörös, habzó, majd minden más sorrendet tűztem ki magam elé, amiből aztán az lett, hogy (csendes, száraz) fehérboron kívül mindössze egy szűk vörös merítésig jutottam.
Continue reading “Radovin portfólió bemutató 2024 – a kedvencek”
Az arany felső széle
Átlapoztam a Decanter World Wine Awards különszámát. Azzal kellene kezdenem, hogy a Gizella 6 puttonyos aszúja „Best in show” lett. Ezzel is kezdem, de nem tudok mit hozzáfűzni, az édes, a tokaji nem az én asztalom (igyatok Gizellát!, ez az őszinte hozzáfűzésem, igaz, száraz). Arra viszont felkaptam a fejem, hogy egy, a közelmúltban kétszer is kóstolt Kreinbacher Classic Brut mennyire jól szerepelt (96 pont, az aranyérem felső határa). Mert bennem is az a benyomás alakult ki, hogy ez most a legjobb magyar pezsgő. Continue reading “Az arany felső széle”
Évjáratértékelő 2024: Légli Géza, Kislaki Bormanufaktúra
Borászok a valaha mért legforróbb nyárról, 2. rész: kihívásokban a Balaton másik partján sem volt hiány, ám Légli Géza (Kislaki Bormanufaktúra) is optimista. Continue reading “Évjáratértékelő 2024: Légli Géza, Kislaki Bormanufaktúra”
Hol tart most Wachau?
Nem én voltam az ötletgazda, de ha már beleestem a wachaui krédóba, gondoltam ráérősen szétnézek; régen jártam feléjük, ki tudja mikor fogok legközelebb. Annak, hogy kerüljük egymást merőben prózai oka van: kiárazódtam a piacról. Évente egyszer-kétszer előfordul, hogy kicsengetek 30-40 eurót egy palack borért, de nem egy zöldvelteliniért vagy egy osztrák rieslingért.
Évjáratértékelő 2024: Török Csaba, 2HA Szőlőbirtok és Pincészet
Borászok a valaha mért legforróbb nyárról, 1. rész: Török Csaba, 2HA Szőlőbirtok és Pincészet. A Szent György-hegyi birtokon jelest kap a szélsőséges szezon.
Continue reading “Évjáratértékelő 2024: Török Csaba, 2HA Szőlőbirtok és Pincészet”
A rozé nem egy híg vörösbor
Nyomasztó és küzdelmes nyaram volt, rövid megszakításokkal. A rövid megszakítások egyike egy kellemes rozé-teszt volt, aminek eredményét bűnösen hosszú átfutási idővel és pofátlanul rövidre fogva teszem közzé, kiegészítve néhány palacknyi rozépezsgő jegyzeteivel. Continue reading “A rozé nem egy híg vörösbor”
Szeretnéd, ha ismernéd – dél-francia fehérek
Lehetne hosszan agyalni azon, hogy a nyáron fehéret iszunk, jól behűtve és a télen vöröset, nem annyira behűtve, mennyire élettani szükségszerűség és mennyire kulturális beidegződés. És lehetne azon is okoskodni, hogy ha már fehér, akkor melyik nyári hónap a dél-francia fehéreké. Mondjuk, szeptember? Vagy most már október? Continue reading “Szeretnéd, ha ismernéd – dél-francia fehérek “
Influencer leszek – Pt. 4
Este elmentünk az Au Bon Manger-ba, ami egész utazásunk egyik fénypontjának bizonyult. Ez egy agyonhájpolt majdnem-lakásétterem, minden komolyabban vehető reims-i ajánlóban szerepel és a google reviews-ben is csak tévedésből vagy bosszúálló elmebetegektől csúszik be öt csillagnál rosszabb értékelés. Ide is időben foglaltam asztalt, de őszintén szólva, amikor a megérkezés napján céltalanul bóklászva a belvárosban elsétáltunk a lehúzott kék rolók előtt, támadt bennem némi kétely, hogy egy kívülről ennyire lepukkant hely lehet-e belülről jó. Continue reading “Influencer leszek – Pt. 4 “
You must be logged in to post a comment.