Tökéletes szemléltető eszköz ahhoz, hogy a német rieslingek iránti lelkesedésem miért csappant meg az elmúlt néhány évben. A bimbózó riesling-szerelmek kiteljesedésének útjában nyilvánvalóan a metsző savak jelentik a legfőbb akadályt. Amikor az áramütést maradék cukor enyhíti vagy kellően nagy test szigeteli, akkor jóleső feszültségként dekódoljuk. Amikor azonban szikárabb évek szikárabb rieslingjeiben is ragaszkodnak a csontszárazsághoz, akkor a sav a többpárti demokráciából alkotmányos diktatúrát csinál. Évekkel ezelőtt bimbózó riesling-rajongóként hajlandó voltam feláldozni vagy legalábbis átkalibrálni az egyensúly fogalmamat és megbocsátani a túlkapásokat. Ma már tudom, hogy szerethetem a rieslingeket részrehajlás nélkül is.
A 2016-os Dönnhoff Riesling Trocken abszolút vállalható bor, de a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy meghozza a kedvet „a Nahe Domaine de la Romanée Contijának” (Neil Martin) megismeréséhez. Egyensúlyi zavarokkal küzd. Nem végzetes mértékben, de azért a tény tény marad: elég beleszagolni, hogy beinduljon a nyálelválasztás.
Az illat tipikusnak mondható: lime, mandarin, gyömbér, birsalma és puskapor. Kóstolva feszes, dinamikus, ami azt illeti, a savak olyan sebességgel röpítik, hogy elmosódnak a részletek. A citrusos száguldást alig lassítja test vagy gyümölcs, és amilyen gyorsan jött, majdnem olyan gyorsan el is tűnik a szánkból. Szigorúan csak veterán riesling-rajongóknak, és esetükben sem ajánlott üres gyomorral belevágni. (Baráti értékelésekhez kattintsanak ide.)
4-5 pont és státusztól függően 4300 vagy 3440 forint.
You must be logged in to post a comment.