Nem ez a kedvencem az új Vida-címkék között, de így is magasan szárnyal az előzményekhez vagy a magyar átlaghoz képest. Grafikailag amúgy nem érheti kifogás, fenntartásaim alapvetően személyes jellegűek: soha nem rajongtam Pán Péterért (még kevésbé legfőbb rajongójáért).
A borral szemben viszont nincsenek sem személyes, sem esztétikai fenntartásaim. Egy megfizethető szekszárdi merlot ennél aligha lehet jobb. Ha egy nagyon jó merlot-ból kiindulva azt kellene eldöntenem, hogy a költség optimalizáció jegyében miről mondanék le elsőként, akkor a hordó és a koncentráció lennének szoros versenyben. Vidáék is ezt a gondolatmenetet követhették, és egyik területen sem kötöttek elvtelen kompromisszumot.
Az illat nem ugrik ki a pohárból, viszont tiszta és fedetlen – sem bepállott ászok hordó, sem aromásított fakockák nem terhelik -, szamóca, málnacukor, némi zöldfűszeres aláfestéssel. Kóstolva gyümölcsös, friss, kellemesen fanyar. Valódi savak, valódi zamatok, egészséges, természetes bor túlzások nélkül. Filigrán, de nem anorexiás. Tisztán hagyja a szájat és még a szomjat is oltja. 72 óra alatt minden újrakóstolásnál fejlődést mutatott.
5 pont és 1950 forintért best buy.
You must be logged in to post a comment.