Az ember, mint egy lugasépítő madár, folyamatosan azon dolgozik, hogy kacatokból összedobjon egy Place de l’Étoile-t Diadalívvel a közepén. Ez a kacatkonstrukció állítólag személyiségünk tükre, és aki ismeri a lélek anatómiáját, az diadalívünket szemügyre véve egyenesen a vesénkbe lát.
Vannak tárgyak, színek, tájak és dallamok, amelyekre én is szívesen bíznám a tükrözést, és ennek a bornak is ebben a körben van a helye. A 2016-os Clos de Los Siete közelebb áll az ízlésemhez, mint bármely más bordói szabásmintát követő megfizethető vörös, mégis zavarba hoz, én ugyanis keményvonalas óvilágista vagyok, ez pedig argentin.
A repülő globalizátor, Michel Rolland mendozai érdekeltségének bora. 60 százalékban malbec, a többi bordói fajta plusz syrah. Bevált recept, sokkal többet nem tudok mondani, mint hogy évjáratot váltott és megint jobb lett. A háttérért lapozzanak vissza, akinek pedig a pontszámoktól jön meg az étvágya, az kattintson ide.
Olyan szinten találkozik az ízlésemmel, hogy a jegyzeteimben semmilyen kritikai észrevétel nem szerepelt. Gyönyörű, intenzív illat, áfonyával, szilvával, sötét szójaszósszal és kékvirágokkal, jó közepes test, kifogástalan egyensúly, lendület, pikáns, különleges, umamis ízvilág, krétás, gyengéd tannin. Mindene van.
7-8 pont és kimondottan jó vétel 7000 forintért.
You must be logged in to post a comment.