Nem én vagyok az egyetlen, akinek revelációt jelentettek az új rezsimben készült Barta-borok, és ezek Ujvári Vivien tehetségét dicsérik. Mivel a Sabar főborászával, Földi Bálinttal beszélőviszonyban vagyok, tudom, hogy Ujvári Vivien közeli barátja és ami a borászati felfogást illeti, elvtársa. Azt is tőle tudom, hogy valójában földiek, az Ujvári család borai a Szent György-hegyen készülnek.
Először Földi Bálint közvetítésével akartam az Ujvári borokból vásárolni, aztán egyszer csak felbukkant az olaszrizlingjük a Borfalunál. Nem olcsó, nem is drámaian drága. A tisztánlátás érdekében új etalonommal, a Sabar Tóti 750-nel együtt kóstoltam meg. A Sabar megerősödve jött ki a szembesítésből, az Ujvári kisebb horzsolásokkal úszta meg.
Feszes és feszült bor, az én ízlésemnek túl korai szüret eredménye. A savak nem égtek el. Viszont az aromák sem fejlődtek ki – ez a zöldalmás, éretlen körtés keménység számomra idegen a fajtától. Ha valaki azt mondaná, hogy ez egy tokaji furmintként elkészített olaszrizling, nem vitatkoznék vele. Engem mégis inkább egy Champagne-ra emlékeztetett, az aromák, a savak és a seprőntartás miatt. Biztosan lesz, aki elegánsnak mondja, én a nagyvonalúbb, kerekebb, ízesebb olaszrizlingeket szeretem. Fogadni mernék, hogy hosszúéletű lesz.
5 pont és 3890 Ft.
(PS: Megvettem a két Top 100-as kiadványt, és egyelőre vakarom a fejem. De sokkal könnyebb elhinnem, hogy a 2019-es Barta Pincészet KVG Furmint-Hárslevelű a legjobb magyar szárazbor (Winelovers), mint azt, hogy a 2020-as Figula Olaszrizling (Világgazdaság).)
You must be logged in to post a comment.