Köztudott, hogy annak, amit hallunk, csak egy részét halljuk, annak, amit olvasunk, csak egy részét látjuk, a többit az agyunk egészíti ki bonyolult valószínűségszámítási mechanizmusok segítségével. Valami olyasmi ez, mint a sokat kárhoztatott AutoCorrect, így aztán én sokadszorra is Makacsra javítom a Matacsot. Pedig ez a bor minden csak nem makacs.
No de Matacs-e? A dűlőválogatásról az ember azt gondolná, hogy válogatás eredménye: lopóval a kezében mélyen a hordó szemébe néz a gazda, és azt mondja: te egyszeri csodának születtél, téged nem keverlek másokkal. A Matacsot kóstolva én nem azt éreztem, hogy ez egy különleges kisugárzású, öntörvényű figura, hanem hogy szépségesen szép. Vakon azt sem mondanám meg, hogy vegytiszta chardonnay, inkább valamilyen mesterien szerkesztett házasításra gyanakodnék.
Szóval, ez nem a finom rezdülések, hanem a finomság bora. Nincs az illatban, a kortyban, a lecsengésben egyetlen mozzanat sem, ami megzavarná az élvezetet. Lehet, hogy oximoron, de elegánsan populáris. Nem olyan intenzív, mint egy sauvignon blanc, és messze nem olyan semleges, mint a chardonnay általában. Egy gyümölcsbomba: barackhegyek, egres, nektarin, ellenállhatatlan. A korty gömbölyű, varratmentes, nem lomha, nem is hasít. A kerekség érzetéhez és a gyümölcsök kidomborításához egy késhegynyi maradékcukor is hozzájárulhat. Viszonylag hosszú lecsengés, mondanom sem kell, egy szakajtónyi gyümölccsel.
Klasszikus megközelítésben 6 pont, hedonista megközelítésben 9. 2900 forintért best buy.
You must be logged in to post a comment.