Itt most egy hosszú mesének kellene következnie soha-nem-hallott nevekkel és fölösleges évszámokkal. Tömörítek: fasza dolog, hogy a családi birtok 1640-re vezeti vissza az első kapavágást és hogy az az Henriot-fiú, aki a legtöbbre vitte, egészen a Veuve Clicquot csúcsáig vitte, csak hát közben a szőlőt beváltotta LVMH részvényekre és 1994-ben gyakorlatilag új birtokot alapított a régi nevén. Azóta lábadoznak, építgetnek, parcellákat csipegetnek. 2020-ban leszerződtették pincemesternek Alice Tétienne-t (ex-Krug), a borvidék egyik legdinamikusabb női borászát és most nagyjából ott tartunk, hogy a siker már kóstolható, de a presztízs még épülőben, ami fogyasztói szempontból kegyelmi időszak, hiszen az árak nem a minőséget, hanem az elismertséget tükrözik.
“A világ elsőszámú champagne-szakértője”, Richard Juhlin birtokkalauzában ezt írja az Henriot-ról: “Én mód felett kedvelem ezeket az elegáns, klasszikus champagne-okat. (…) A teljes kínálat fantasztikus, és az új Cuve 38 kivételes. A Charles Heidsieck-hez hasonlóan, az Henriot is nagyon közel jár az 5 csillaghoz.”
A ház erőssége a chardonnay, és miközben az alapot jelentő Brut Souverain számomra csak egy átlagos NV, addig a Blanc de Blancs a best buy-ok királya, följebb még nem jártam. A Blanc de Blancs-t Essi Avellan is felvette karácsonyi ajánlójába: „Az Henriot Blanc de Blancs megérdemelné, hogy sokkal híresebb legyen, a stílusa elbűvölő, színtiszta gyümölcs találkozik a bőséges pörkölési jegyekkel.” A Decanter évvégi Blanc de Blancs-tesztjében két Henriot is szerepel az élmezőnyben és a NV-et „enjoyable crowd-pleaser”-ként méltatják (egyúttal valószínűleg a legolcsóbb bor az első 15-ben).
A feleségem születésnapjának és barátaink nagyvonalúságának köszönhetően, egy 2012-es Roedererrel párhuzamosan kóstoltuk az Henriot Blanc de Blancs-t és az egyébként világklasszis Roederer segített az Henriot két fő erényét kidomborítani: gyönyörűen tiszta gyümölcsök és rendkívüli harmónia. (Ezzel szemben a Roedererben (még) sem a hordó, sem az almasav nem integrálódott).
A 2016-os évjáratra alapozó aktuális Henriot koncentrált, borszerű, minden ízében finom. A karamelles, gyömbéres, kardamomos vonulat szépen egészíti ki a citrusos, őszibarackos, sárga almás jegyeket. A határozott gyümölcsösség ellenére friss, finom savszerkezettel és hosszú lecsengéssel. A pezsgés és a textúra az érleléshez és a fajtához méltóan gyengéd, simogató. Nem hagyott bennünk semmilyen hiányérzetet: zavartalan élvezet, elegáns, kerek és bullseye tipikus. 9 pont és 31000 Ft.
[A kép (és az info egy részének) forrása: https://cluboenologique.com/story/maisons-and-memoires-a-new-era-for-champagne-henriot/]
You must be logged in to post a comment.