Hogy tavaly kihagytam a Furmint Februárt, annyi év után először, az kétségtelenül a száraz furmint iránti lelkesedésem apadását jelzi. Inkább kíváncsiságtól hajtva, mintsem izgatottan, mindenesetre idén ismét nekivágtam a maratoninak ígérkező kóstolónak. Az első néhány poharamba kapott tétel után azonban komolyan megfordult a fejemben, hogy rögtön hazamegyek: ha efféle metsző savakkal kell viaskodni, akkor nekem nincs itt keresnivalóm, gondoltam. Aztán mégsem adtam fel a dolgot, és nem bántam meg a döntésemet.
Author: Németi Zoltán
Mellbedobással győz – Bodegas Eco “Talento Eco” Monastrell 2018

Az Al-muvedre egy igazán remek 10 euró alatti vörös, egy újvilágtól rettegő borkedvelőnek biztosan ezzel próbálnám bemutatni, mi is az a monastrell, a konkurencia azonban versenyképesebb terméknek tűnik a Talento Eco képében. Continue reading “Mellbedobással győz – Bodegas Eco “Talento Eco” Monastrell 2018″
Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018

Continue reading “Régi kedvenc – Telmo Rodriguez Al-muvedre 2018”
Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból

Amikor én cabernet franc kóstolót szervezek, abból garantáltan nem maradnak ki a Loire-völgyik (Párizs és Bordeaux között félúton, a Loire folyó közepe táján egy kupacban csoportosuló borvidékek alkotják a fajta Burgundiáját: gyakorlatilag egy kék és egy fehér szőlő terem itt, a fehér a chenin blanc). Lassan tíz éve vagyok a rajongójuk, de a legutóbbi alkalommal, novemberi klubestünkön oly csúfosan leszerepeltek, hogy az hosszú időre elvette a kedvem a további vásárlástól. Continue reading “Borok a hiperből – best buy cabernet franc az Auchanból”
Chateauneuf-du-pape, nekem

Chateuneuf-du-Pape Franciaország és egyben a világ egyik leghíresebb borvidéke. Számomra az egyik legvonzóbb a hasonló sztárok közül (mint Pomerol, Montalcino, stb) – pusztán szubjektív okokból, egyszerűen így alakult (képtelenség több borvidéket közelről követni, hacsak nem főállásban foglalkozik ezzel az ember). Mai felkapottságát alighanem a parkeri kor amerikai szájra kalibrált, magas oktánszámú gyümölcsbombáinak köszönheti az appelláció (ahogy a csúcsborok nagy része is exportra megy), és bár szégyenletes módon én ezeket is szeretem, felfedező próbálkozásaimat mégis a tradicionális etalon megtalálása tüzeli.
Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum

Continue reading “Ajándéknak sem utolsó – Konyári Loliense 2016 Magnum”
Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal

Egy ilyen kóstoló után feszegetnem kellene a kérdést, hogy ugyan mitől is más egy szamorodni, mint egy aszú? Léteznek-e a kettőt megkülönböztető stílusjegyek, felismerhető a borokról, hogy melyik melyik? Ha nem, akkor mi értelme két elnevezést használni? De én most inkább csak hátradőlök, elégedetten a tudattól, hogy szenzációs édes tokajikat kapunk megfizethető árakon.
Continue reading “Szamorodnit karácsonyra – vakteszt dupla diadallal”
Francia fölény – kis újbor szemle

Rajongok az újborért. Ez a kijelentés rögtön pontosításra szorul: az eredeti, Beaujolais-ban készülő verzióért, illetve, mint arra nemrég ráeszméltem, valójában még azon belül is kizárólag csak az igényes kézműves darabokért. Egy világ választja el ezeket az egyéb primőrök hadától.
Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016

Az Ostoros név hallatán nekem elsőre a hőskor Borbarátos olvasmányélményei jutnak eszembe. Egy bizonyos Kutyahegyi Zweigelt, ami olcsó mivolta ellenére meglepően jól szerepelt valamelyik teszten, és ami ezért akkor vonzónak tűnt. Másodjára meg az, hogy nem is tudom, létezik-e még ez a pincészet, régen kikerült már a látókörömből (az előítélet hangja: ha létezik, akkor egy lehet a hiperek alsó polcait arctalan borokkal elárasztó, számunkra érdektelen termelők közül).
Continue reading “Szintlépés az Ostorosnál – Soltész Delelő 2016”
Hungarian Syrah with a nod to Northern Rhone – Losonci 2018 from Mátra

Continue reading “Hungarian Syrah with a nod to Northern Rhone – Losonci 2018 from Mátra”
You must be logged in to post a comment.